Jeruzsálem óvárosának zegzugos utcáin járva az ember gyakran döbben rá, hogy teljesen véletlenül valami nagyon jelentős helyre érkezett. A város egyik ilyen rejtett kincse a Siratófal kistestvére, a Templom-hegy oldalában húzódó Kis Kótel.
Mi is a Siratófal?
Az egyik legismertebb és legszentebb zsidó vallási helyszín a világon a jeruzsálemi Siratófal, héberül a Kotel Hámáárávi, azaz a Nyugati Fal. A Templom-hegyen egykor álló első Szentélyt a babilóniaiak rombolták le teljesen. A hetven évvel az első pusztulása után emelt második Szentélyt Heródes király építtette újjá és bővíttette ki mintegy kétezer évvel ezelőtt, a polgári időszámítás kezdete előtti első században. Míg a hegytetőn álló épületet a rómaiak teljesen lerombolták, addig a Heródes király által épített, a hegytető kibővítésekor emelt támfal jelentős része épen maradt. A fal tövében a mameluk korszakban építettek lakónegyedet. A mamelukok kipcsák, mongol és oguz rabszolgák zsoldosnak állt leszármazottai voltak, akik a XIII. században átvették az uralmat Egyiptom felett és meghódították Jeruzsálemet is.
A muszlim építtetők azt akarták, hogy negyedük egy magasságba kerüljön a Templom-hegy szintjével, ezért boltíveket emeltek és azokra építkeztek. Ennek következtében a Templom-hegy közel 500 méter hosszú nyugati támfalának legnagyobb része nem látható, hiszen épületek takarják el. Ez alól kivétel a Siratófal, mely egy 57 méter hosszú, szabadon álló falszakasz. A Siratófal 60 méter magas, ám a kövek egy része a föld alatt pihen. Ezeket a támfallal párhuzamosan, a föld alatt létrehozott Kótel-alagútban, vezetett túra során tekinthetjük meg. A Kótel összesen 46 sor építőkőből áll, melyből 29 a jelenlegi felszín felett, 17 pedig alatta húzódik.
A legszentebb falszakasz
A Siratófalon kívül még két helyszín létezik, ahol nem takarják épületek a falat: a támfal déli része, mely előtt régészeti parkot alakítottak ki, valamint egy kevesek által ismert, kisebb szakasz, a Kótel Hákátán, azaz a Kis Kótel. Ez a falrészlet a Siratófaltól 175 méterre északra található, a jeruzsálemi Óváros muszlim negyedében. A Kis Kótel rövid sétával megközelíthető, az út hangulatos, girbegurba sikátorokon át vezet. Útközben elhaladunk a Templom-
hegy egyik bejárata, a Sáár Hábárzel (Vaskapu) mellett, melyen át bepillanthatunk a zsidóság legszentebb helyére.
A Kis Kótel, ahogy a neve is sugallja, jelentősen rövidebb, mint „nagytestvére”. Mindössze 17,7 méter hosszú, s előtte csak egy hat méter széles tér áll, szemben a Siratófal előtti, 60 000 ember befogadására képes plázával.
Ezzel együtt az itt elmondott ima még különlegesebb, mint a Siratófalnál, mert ez a falrészlet szinte teljesen egy vonalban van az egykori Szentek Szentjével, a Templom legbelsőbb helyiségével, ahol (az I. Szentély idején) a Frigyládát őrizték. (Ez az oka annak, hogy a Siratófalnál sokan kissé balra fordulva imádkoznak, hogy minél pontosabban az egykori Szentély irányában álljanak.) Azok, aki a templom-hegyi zarándoklatot tiltó rabbinikus véleményt fogadják el, ennél közelebb nem juthatnak az egykori Szentélyhez. A hely további előnye, hogy itt, a tömeget elkerülve, gyakran magunk lehetünk az ősi kövekkel, és háborítatlanul mondhatjuk el imáinkat.
A Kótel Hákátán előtt található kis tér és az oda vezető, napjainkban is álló, boltíves bejárat eredetileg egy muszlim zarándokok számára épített, Ribát ál-Kurd nevet viselő szálláshoz tartozott, melyet Kalawun mameluk szultán idején emeltek a XIII. század végén.
Illemhely a zarándokok ellen
A Kis Kótelhez egy érdekes legenda is fűződik: itt jelent meg Élijáhu (Illés) próféta évszázadokkal ezelőtt egy neves jeruzsálemi rabbinak. A történet egy másik verziója szerint maga a Sechina, az isteni jelenlét látogatta meg itt Ávráhám Hálévi Bruchim rabbit, a neves cfáti kabalista, a szent Ári egyik tanítványát. A csoda pontos helyszínéhez azután sokan járultak imádkozni, köztük olyan neves bölcsek, mint a Rádbáz, Smuél Szálánt rabbi vagy Máháril Diszkin. A megnövekedett zarándoksereget azonban nem nézték jó szemmel a környéken lakó arabok, és egy nyilvános illemhelyet építettek a fal azon részére, ahol a jelenés történt, hogy ezzel vegyék elejét a zsidók imájának. Az épület a mai napig áll, igaz, már nem tölti be eredeti funkcióját.
Elhanyagolt gyöngyszem
Napjainkban igen kevesen keresik fel ezt a különleges helyszínt, ami ezért kissé elhanyagolt és nélkülözi a Siratófal környékének pompáját. A feszült politikai helyzet miatt sem jelentősebb felújítást, sem nagyobb beruházást nem engedélyeztek itt a hatóságok, ezért a Kis Kótelnél nem találunk padokat, imakönyveket, vagy tóratekercseket, mint a Siratófalnál. Rendszeres közösségi imákat csak időnként rendeznek itt, leszámítva az óvárosban élő zsidó fiatalok által szervezett szombatköszöntést, melyet minden péntek este megtartanak. Emellett éjszakánként megfordulnak itt olyan jámbor zsidók, akik a tikun chácotot, a lerombolt Szentélyt sirató éjféli imádságot mondják el ezen a szent helyen. Vannak továbbá olyan zsidó családok, akik nyolcnapos fiúgyermekük brit miláját, azaz körülmetélését végzik itt, többek között azért, mert a Siratófalnál erre nincs lehetőség.
A Kis Kótel területének alapos renoválását és a megfelelő infrastruktúra kialakítását évtizedek óta követeli számos zsidó szervezet. Sajnálatos módon még azt sem sikerült elérniük, hogy a helyszín felügyelete a rendőrségtől a jeruzsálemi szent helyek felügyeletéhez kerüljön át. Az elmúlt években annyi előrelépés történt, hogy jobban odafigyelnek a fal előtti tér tisztán tartására, az időnként megjelenő, gyalázkodó arab feliratok eltüntetésére, illetve biztonsági kamerákat szereltek fel a környéken. Mindezek ellenére a Kótel Hákátán a jeruzsálemi óváros egyik rejtett gyöngyszeme, melyet érdemes felkeresni mindenkinek, akit erre vezet az útja, mert az élmény semmi mással nem pótolható.
Naftali Deutsch írása
Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 132. szám – 2020. július 1.