A számítógép által elvégzett műveleteket az ember is el tudja végezni. Az egyetlen különbség, hogy a gép másodpercek alatt végzi el azokat a számításokat, melyekre az ember hetek, hónapok, sőt olykor hosszú évek alatt lenne csak képes.
Mivel e számítások elvégzése igen bonyolult folyamat, könnyen hibázhatunk és helytelen végeredményre juthatunk ha gép nélkül végezzük azokat. Éppen A számítógép előnye éppen abban rejlik, hogy mindig helyes eredményt kapunk, ha a betáplált adatok hibátlanok.
Érdekes párhuzam fedezhető fel e között és aközött, ha egy másik zsidót közelebb szeretnénk vinni a Tórához. Ha arra buzdítjuk, hogy betartson egy bizonyos micvát, mint például a tefillin felöltését vagy a sábesz megtartását, magyarázzuk el neki: nem szükséges addig várnia, míg a maguk teljességében megérti e parancsolatok lényegét, hanem a ná-ásze v’nismá – „megtesszük és meghallgatjuk” – szellemében is elvégezheti azt. Megeshet azonban, hogy a következő érvet szegezi nekünk: „Mivel az Örökkévaló értelmet is helyezett az emberbe, miképpen várhatja el, hogy a micvákat azok teljes megértése nélkül végezzük el?”
Ha a Tórát az „igazság Tórájának” tartjuk, miért is kellene tartanunk bármiféle vizsgálattól? Arra a következtetésre jut majd, hogy a Tóra és a benne foglalt parancsolatok örök érvényűek, s ekkor minden bizonnyal elkötelezi magát a Tóra mellett. Éppen ezért, mi kivetnivaló van abban, ha valaki először értelmével próbálja meg felfogni a Tórát?
Ez a fajta érvelés ahhoz hasonlatos, mint ha valaki úgy dönt, mellőzi a számítógép használatát, s inkább tollat és papírt ragad, hogy maga végezzen el bonyolult számításokat. Ha saját ideje drága számára, végül belátja, hogy mások már nála szakszerűbben elvégezték e számításokat, s végül a számítógépre bízza, mivel az gyorsabban, hatékonyabban oldja meg e faladatot.
Természetes, hogy az Örökkévaló által belénk helyezett értelmet használnunk kell. De miért is vesztegetnénk időnket azzal, hogy már elvégzett műveleteket ismételgessünk, ha a már meglévő számítások alapján saját képességeink kibontakoztatásával mélyebb, bonyolultabb összefüggéseket is feltárhatunk.
A Tóra előírásainak és a micvéknek a betartásakor ugyanúgy járunk el, mint amikor a számítógép használatakor kiaknázzuk a tervezők által létrehozott eszközök és programok lehetőségeit. Bölcseink számtalan nemzedéken át magyarázták, értelmezték a Tórát és a micvéket. Bizonyosak lehetünk abban, hogy ezt mindenféle előítélet nélkül tették, hiszen a Tórát a Szentség foglalatának tekintették, és egész életüket ennek szentelték.
Ha valaki személyesen is meg akar győződni a számítások helyességről, ám tegye. Azonban nem kell kivárnunk, míg saját értelmünkkel is felfogjuk a Tóra valamennyi aspektusát. Nyugodtan hagyatkozhatunk azoknak a bölcsességére, akik már elvégezték az elemzést és értelmezést, és nekifoghatunk a teljes megértéshez szükséges cselekedetek elvégzéséhez.
Egyes vélemények szerint abban az időben, amikor a Tórát kaptuk, még ismeretlenek voltak bizonyos dolgok, melyeket csak későbbi nemzedékek idején fedeztek fel, és éppen ezért a Tóra előírásai ezekre az esetekre nem érvényesek. A számítógép erre is kiváló párhuzamot kínál.
A számítógépet gyakran olyan számítások, műveletek elvégzésére használjuk, melyekre alkotóik nem is gondoltak. Ám e számítások eredményei ettől függetlenül érvényesek.
Ugyanez igaz a Tórára és a micvákra is. A korábbi nemzedékek bölcsei ugyan aligha ismerhették az idők folyamán bekövetkezett valamennyi fejleményt, ám mivel a Tóra a világ valamennyi aspektusát magába foglalja, tanításait bátran alkalmazhatjuk a mai kor eseményeire is.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 49. szám – 2014. augusztus 5.