Az űrhajósok

Képzeljük el, hogy egy űrhajón, messze az anyabolygótól valahol az űrben, egy életreszóló küldetésen vagyunk. Az egyetlen kapcsolatunk a messzi hazával egy kis rádió, amelyből egy monoton hang az utasításokat adja ki. Egyszercsak megunjuk a rádió adását, és kikapcsoljuk. Csönd van és pihenünk, és élvezzük a végtelen világmindenség csöndjét…

Egyszer csak ráébredünk, hogy eltévedtünk, elvesztettük a helyes ösvényt, pánikban keressük a kiutat. Aztán a már hallgatag rádióra esik a tekintetünk, ő az egyetlen reményünk. Bekapcsoljuk a rádiót és segítséget hívunk. Egyszer csak megszólal egy távoli hang. Ez a legkellemesebb és legkedvesebb, életmentő hang, az egyetlen reményünk a hazajutásra. Hála Istennek újra síkon vagyunk.

Mi mindannyian „űrhajósok” vagyunk, a Sínai hegynél startoltunk több mint három ezer éve egy pontos útitervvel és küldetéssel. Az egyetlen feladatunk bekapcsolni a „rádiót”, és figyelmesen hallgatni a hozzánk szóló édes hangot.