A zsidóságban van néhány kiemelkedő születésnap, amely fontos mérföldkövet jelent, mint a 3. vagy a 13. a fiúknál és a 12. a lányoknál. Ezt leszámítva egészen a közelmúltig vajmi kevés figyelmet szenteltek a születésnap megünneplésének. Éppen a lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi volt az, aki fölhívta a figyelmet a születésnapok jelentőségére, és arra biztatta híveit, hogy különleges, zsidós módon emlékezzenek meg a napról.
Más a helyzet az alaposan számon tartott és megünnepelt halálozási évfordulókkal, a jorcájtokkal. Ilyenkor különleges imákat mondunk, Tórát tanulunk, gyertyát gyújtunk elhunytjaink emlékére, ellátogatunk a temetőbe a sírjukhoz, esetleg a zsinagógánkban egy bőségesebb szombati kidussal vendégeljük meg a közösség tagjait.
Elgondolkoztató, hogy miért van ilyen sok évezredes hagyománya a halálozási évfordulók megünneplésének, míg a születési évfordulóhoz nem kötődnek ilyen szokások. Amikor valaki megszületik, új potenciállal, mintegy tabula rasaval lép be a világba. Van egy küldetése, amit ő és csak ő teljesíthet be, magában hordozza a „valakivé válás” lehetőségét. Előtte az élet, hogy gyűjtse a micvákat, hogy pozitív hatással legyen a világra, egészen létezésének az utolsó pillanatáig.
Aki meghalt, arról már tudjuk, mit ért el. Elvégzett a világban, amit elvégzett, már tudjuk, hogy élt-e a lehetőségekkel, amiket az Örökkévaló neki adott. Ő már nem tud érdemeket szerezni, mi tudjuk megtenni ezt helyette, mi vihetjük tovább az örökségét. Már teleírta a lapjait, de amíg az emléke él, amíg a hatása generációról generációra továbbadódik, addig itt marad velünk, tovább él. A születésünkkel lehetőséget kapunk, a halálunkkal örökséget hagyunk hátra.
Ezen a héten a lubavicsi Rebbe jorcájtját ünnepeljük. A Rebbe hatása az egész zsidó világra kiterjed, nyomot hagy az életünkön, még akkor is, ha nem is tudunk róla vagy figyelmen kívül hagyjuk. Küldötteivel, akik a világ minden sarkába elvitték az évezredes hagyományokat, az általuk alapított intézményekkel, könyveikkel, programjaikkal minden zsidó életét előbb vagy utóbb megérintik, segítve nekik kapcsolódni a gyökereikhez. Ez a Rebbe öröksége.
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 43. szám – 2024. július 4.