A XIII. századi Rámbán, Mose ben Náchmán rabbi (nem tévesztendő össze a Rámbámmal, Mose ben Májmon rabbival) tollából származó imádságra bukkantak. A nemrégiben előkerült, poétikus szöveget az Izraeli Nemzeti Könyvtár ros hásáná alkalmából tette elérhetővé angolul, és e fordítás alapján ültettük át magyar nyelvre olvasóink számára.
Mose ben Náchmán rabbi (1194, Katalónia – 1270, Akkó) a zsidó eszmetörténet egyik legnagyobb alakja volt. Szélesebb értelemben vett szülőföldje, az Ibériai-félsziget, illetve szűkebb pátriája, Katalónia a középkori zsidó világ egyik legfényesebb központja volt. A Bibliához, a Talmudhoz és más vallási szövegekhez írott kommentárjai, valamint számos saját műve okán napjainkban is az egyik legtöbbet idézett tóratudósnak számít. Írói és kommentátori munkássága mellett a Rámbán vezető kabalista volt, aki megingathatatlan hite miatt üldöztetésnek volt kitéve. Egy vallási disputát követően kényszerült elhagyni szülőföldjét, Katalóniát, és ekkor tette meg a hosszú utat Nyugat-Európától a Szentföldig, ahol részt vett a keresztesek, a mongolok és az idő által egyaránt megtizedelt zsidó közösségek újjáépítésében. A Jeruzsálembe való 1267-es megérkezésétől számíthatjuk azt a több száz éves időszakot, melynek során folyamatos volt a városban a zsidó jelenlét. Az általa alapított zsinagóga napjainkig áll.
Dr. Idán Perez, az Izraeli Nemzeti Könyvtár ritkaságok osztályának vezetője Sidur Catalunya című kötete tavaly jelent meg. Ez az első olyan imakönyv, mely nyomtatott formában foglalja össze a Rámbán által is követett katalóniai liturgiát és szokásokat. E szokásrendszert követték egykor Katalónia, Valencia és Mallorca virágzó zsidó közösségeinek tagjai. E virágzásnak a spanyol inkvizíció, illetve az 1492-es kiűzetés vetett véget. Perez művének létrehozásához kéziratokat és más forrásmunkákat gyűjtött egybe a világ minden tájáról, és így akadt rá a Rámbánnak tulajdonított imádságra is egy, közvetlenül a kiűzetést követően írott kéziratban, melyet annak idején valószínűleg katalóniai száműzöttek használtak új otthonukban, Provence- ban. A kéziratot jelenleg Rómában őrzik, és online elérhető az érdeklődők számára.
Perez magyarázata szerint az ilyen jellegű imák, melyeket bákásot, vagy esdeklések névvel illet, meglehetősen elterjedtek voltak az Ibériai-félsziget zsidó lakosai között a kérdéses periódusban. A katalóniai közösségekben a rendes napi imák után mondták el őket, más helyeken viszont éppen fordítva, az imádkozás előtt hangzottak el az esdeklések. A kéziratban a imádság elé a másoló odaírta: „Bákásá Mose ben Náchmán rabbitól”. A mintegy 800 évvel ezelőtt keletkezett költői ima nyelvezete a mai kor héber beszélője számára is jól érthető. Magyar fordításban így hangzik:
Kérlek, ó Istenem, aki anélkül teremt, hogy neki magának teremtője lett volna, és aki képes volt a megfogant gondolatot és erőt lehetőségből tetté formálni, fényt hozott, mely minden fényt megvilágít a kezdetektől a legvégsőkig, mert minden világosság, Isten szavai, tiszta szavak [Zsolt.
12:7]. Kérlek, hogy láthatatlan, kifinomult és tiszta erőddel állítsd a gondolataimat a Te szolgálatodba félelemmel, reszketéssel és tisztelettel. Te világítasz meg minden rejtélyt, tegyél engem bölccsé, hogy ismerjem a parancsolataidat, és ahogyan a sólyom köröz a zsákmány fölött [Jób 29:36], engedd, hogy megértsem azokat, és vezess engem a parancsolataid ösvényein. És a tesuvá (megtérés) útján utasíts engem, mert te vagy az Isten, aki kívánja a gonoszok megtérését. És a kegyelem szelleme árad azokra, akik ismerik, és azokra, akik nem tudják, és az ősi időkből származó szeretteid tulajdonságai alapján áldj meg engem fenséges szívességgel, tökéletes fényem.
És ez a szívességed, melyet tegyél meg értem.
És nem reszketek előtted félelmemben (Jób 13:21). És emelj fel engem a kegyelem egyensúlyában.
És vezess engem igazságodban, és tölts meg engem [igazságod] örömeivel. És világosíts meg engem annak nagy fényéből.
És ahogyan örökséged hegyét [Jeruzsálemet], vigyél és ültess el engem.
És a két kerub között szavad vigasztaljon engem, és vágyakozzon rám és kapjon meg engem.
És világod alapja legyen lelkem alapja, és köttessen az az élet kötelékéhez, a tiszta lélek, melyet belém helyeztél, és legyen része a hatalmas, mindent magába foglaló koronának.
Legyen részem jóságod emelkedett tulajdonságából minden áldással és pompával.
Kérlek, ezekkel a koronákkal, melyekből szám szerint tíz van, és melyek között rejtőzik mindenek titka, jusson eléd esdeklésem. És vágyakozzon füled örömömre, és jusson imám szentséged Szentélye elé.
És a két olajfa jó olajából és a forrás vizéből önts a mindenestül aranyból készült menóra hét lángjára [Zechárjá 4:3].
És öntözd meg fenti és lenti forrásaidból azt, aki vágyik kedvességedre és spirituális csatornákon keresztül látja jóságodat [Jehosua 15:19]
És Te tudod, hogy könyörgésemet nem jámborságomból fakadóan osztom meg veled, hanem sokkal inkább atyáim érdemére, kegyességed és alázatosságod nagyságára, valamint 13 tulajdonságod emlékezetére alapoztam azt.
Forrás: NLI
zsido.com