A XIII. századi Rámbán, Mose ben Náchmán rabbi (nem tévesztendő össze a Rámbámmal, Mose ben Májmon rabbival) tollából származó imádságra bukkantak. A nemrégiben előkerült, poétikus szöveget az Izraeli Nemzeti Könyvtár ros hásáná alkalmából tette elérhetővé angolul, és e fordítás alapján ültettük át magyar nyelvre olvasóink számára.
Mose ben Náchmán rabbi (1194, Katalónia – 1270, Akkó) a zsidó eszmetörténet egyik legnagyobb alakja volt. Szélesebb értelemben vett szülőföldje, az Ibériai-félsziget, illetve szűkebb pátriája, Katalónia a középkori zsidó világ egyik legfényesebb központja volt. A Bibliához, a Talmudhoz és más vallási szövegekhez írott kommentárjai, valamint számos saját műve okán napjainkban is az egyik legtöbbet idézett tóratudósnak számít. Írói és kommentátori munkássága mellett a Rámbán vezető kabalista volt, aki megingathatatlan hite miatt üldöztetésnek volt kitéve. Egy vallási disputát követően kényszerült elhagyni szülőföldjét, Katalóniát, és ekkor tette meg a hosszú utat Nyugat-Európától a Szentföldig, ahol részt vett a keresztesek, a mongolok és az idő által egyaránt megtizedelt zsidó közösségek újjáépítésében. A Jeruzsálembe való 1267-es megérkezésétől számíthatjuk azt a több száz éves időszakot, melynek során folyamatos volt a városban a zsidó jelenlét. Az általa alapított zsinagóga napjainkig áll.
![](/files/2020/09/0001_FL45731811-768x474-1.jpg)
Dr. Idán Perez, az Izraeli Nemzeti Könyvtár ritkaságok osztályának vezetője Sidur Catalunya című kötete tavaly jelent meg. Ez az első olyan imakönyv, mely nyomtatott formában foglalja össze a Rámbán által is követett katalóniai liturgiát és szokásokat. E szokásrendszert követték egykor Katalónia, Valencia és Mallorca virágzó zsidó közösségeinek tagjai. E virágzásnak a spanyol inkvizíció, illetve az 1492-es kiűzetés vetett véget. Perez művének létrehozásához kéziratokat és más forrásmunkákat gyűjtött egybe a világ minden tájáról, és így akadt rá a Rámbánnak tulajdonított imádságra is egy, közvetlenül a kiűzetést követően írott kéziratban, melyet annak idején valószínűleg katalóniai száműzöttek használtak új otthonukban, Provence- ban. A kéziratot jelenleg Rómában őrzik, és online elérhető az érdeklődők számára.
![](/files/2020/09/Ramban-256-hi-res-scaled-1.jpg)
Perez magyarázata szerint az ilyen jellegű imák, melyeket bákásot, vagy esdeklések névvel illet, meglehetősen elterjedtek voltak az Ibériai-félsziget zsidó lakosai között a kérdéses periódusban. A katalóniai közösségekben a rendes napi imák után mondták el őket, más helyeken viszont éppen fordítva, az imádkozás előtt hangzottak el az esdeklések. A kéziratban a imádság elé a másoló odaírta: „Bákásá Mose ben Náchmán rabbitól”. A mintegy 800 évvel ezelőtt keletkezett költői ima nyelvezete a mai kor héber beszélője számára is jól érthető. Magyar fordításban így hangzik:
Kérlek, ó Istenem, aki anélkül teremt, hogy neki magának teremtője lett volna, és aki képes volt a megfogant gondolatot és erőt lehetőségből tetté formálni, fényt hozott, mely minden fényt megvilágít a kezdetektől a legvégsőkig, mert minden világosság, Isten szavai, tiszta szavak [Zsolt.
12:7]. Kérlek, hogy láthatatlan, kifinomult és tiszta erőddel állítsd a gondolataimat a Te szolgálatodba félelemmel, reszketéssel és tisztelettel. Te világítasz meg minden rejtélyt, tegyél engem bölccsé, hogy ismerjem a parancsolataidat, és ahogyan a sólyom köröz a zsákmány fölött [Jób 29:36], engedd, hogy megértsem azokat, és vezess engem a parancsolataid ösvényein. És a tesuvá (megtérés) útján utasíts engem, mert te vagy az Isten, aki kívánja a gonoszok megtérését. És a kegyelem szelleme árad azokra, akik ismerik, és azokra, akik nem tudják, és az ősi időkből származó szeretteid tulajdonságai alapján áldj meg engem fenséges szívességgel, tökéletes fényem.
És ez a szívességed, melyet tegyél meg értem.
És nem reszketek előtted félelmemben (Jób 13:21). És emelj fel engem a kegyelem egyensúlyában.
És vezess engem igazságodban, és tölts meg engem [igazságod] örömeivel. És világosíts meg engem annak nagy fényéből.
És ahogyan örökséged hegyét [Jeruzsálemet], vigyél és ültess el engem.
És a két kerub között szavad vigasztaljon engem, és vágyakozzon rám és kapjon meg engem.
És világod alapja legyen lelkem alapja, és köttessen az az élet kötelékéhez, a tiszta lélek, melyet belém helyeztél, és legyen része a hatalmas, mindent magába foglaló koronának.
Legyen részem jóságod emelkedett tulajdonságából minden áldással és pompával.
Kérlek, ezekkel a koronákkal, melyekből szám szerint tíz van, és melyek között rejtőzik mindenek titka, jusson eléd esdeklésem. És vágyakozzon füled örömömre, és jusson imám szentséged Szentélye elé.
És a két olajfa jó olajából és a forrás vizéből önts a mindenestül aranyból készült menóra hét lángjára [Zechárjá 4:3].
És öntözd meg fenti és lenti forrásaidból azt, aki vágyik kedvességedre és spirituális csatornákon keresztül látja jóságodat [Jehosua 15:19]
És Te tudod, hogy könyörgésemet nem jámborságomból fakadóan osztom meg veled, hanem sokkal inkább atyáim érdemére, kegyességed és alázatosságod nagyságára, valamint 13 tulajdonságod emlékezetére alapoztam azt.
Forrás: NLI
zsido.com