Az ikonikus mágus Weisz Erikként látta meg a napvilágot, éppen 150 esztendeje, 1874. március 24-én Budapesten, Weiss-Mayer Sámuel rabbi, és felesége, Steiner Cecília fiaként.
Tragikus halála miatt, mindössze 52 évvel később, már a világ egyik legismertebb embereként távozott az élők sorából. Nagyszabású emlékévre készülnek tisztelői 2026-ban, halálának 100. évfordulóján.
A Nagykanizsán született, 22 évesen, 1851-ben Pesten rabbivá avatott Weiss-Mayer Sámuel állítólag egy párbajban (!) halálosan megsebesített egy herceget (!), aki őt előzetesen zsidósága miatt becsmérelte. Ez valamikor az 1870-es évek elején lehetett – legalábbis David Saltman történész szerint. A rabbit ifjonti hévvel csak kevéssé lehetne vádolni, hiszen a – korszellemnek megfelelően – negyvenes éveinek közepén járva már inkább koros embernek számított. Saltman kutatásai alapján azt állítja, hogy a párbaj miatt kellett elmenekülnie Pestről az akkor már több gyerekes rabbinak.
Egy biztos, 1878-ban ez a „szökevény”, az amerikai Wisconsin állam Appleton városában nem sokkal korábban alapított zsidó hitközség első hivatalos rabbijaként kapott állást. Weiss-Mayer Sámuel családjával együtt költözött új hazájába, az ekkor alig négyesztendős Erik fiukkal. Az a kis erzsébetvárosi ház – valahol az egykori Rákos-árok utcában, a mai Csengery utca és Dob utca sarkánál –, ahonnan elköltöztek, ma már nem áll. Helyén az adóhivatal irodatömbje, de emléktábla sehol a környéken arról, hogy az egyik leghíresebb magyar zsidó innen származik.
Houdini életének regényes eseménysorát lehetetlen egy évfordulós írásban összefoglalni. Legendái, eredményei, hírneve, káprázata a mai napig milliókat tart bűvkörében. Magyarországon azonban meglepően kevesen tudnak a mágusról, akinek pedig tiszteletére Budapesten már lassan tíz éve önálló múzeum (House of Houdini) is működik. A Budai Várban lévő tárlat az ugyancsak világhírű olasz–magyar szabadulóművész, David Merlini vállalkozásaként több ezer turistának mutatta be az elmúlt években Harry Houdini életét. (75 százalékban külföldieknek…) Merlini most, nagy példaképe tiszteletére, a 150. évforduló napjára külön megemlékezést szervezett. Mindössze egy asztaltársaságnyi ember gyűlt össze annak a szállodának az éttermében, amely pont az egykori szülői ház mellett áll. Pedig az eseményt a nemzeti hírügynökségen keresztül meg is hirdették, és még egy színpadot is felállítottak a teremben. Nem csoda, hogy a találkozó kissé rezignált hangulatúra sikeredett. Ezzel együtt illusztris társaságban találhatta magát a tudósító: ott volt egy másik nagy magyar bűvész, Rodolfo (Gács/Gross Rezső) családja: lánya, unokája, és Kossuth-díjas veje, Gálvölgyi János színművész is, és Erzsébetváros jelenlegi polgármestere, Niedermüller Péter. A vendégek felidézték közös élményeiket és inspirációjukat nagy bűvészekről, Merlini pedig jó vendéglátóként hosszasan sztorizgatott nekik példaképéről. Mesélt a külföldi fellépéseiről, amelyeken rendszeresen előkerül Houdini magyar eredetének kérdése is. „Ilyenkor mindig büszkén gondolok arra, hogy bár a legtöbben azt mondják, Puskás Ferenc labdarúgó a leghíresebb magyar, én mégis azt tapasztalom, hogy egy magyar származású bűvész az” – mondta Merlini.
Szóba került az is, hogy két év múlva, 2026-ban Budapesten szeretne szervezni egy egész éves nagyszabású rendezvénysorozatot, amely Houdini halálának 100. évfordulója alkalmából valósulna meg nemzetközi és magyar művészekkel, világszínvonalú produkciókkal. A következő hónapokban ennek az előkészítését tekinti prioritásnak, mert szeretné, ha végre a világ mellett Magyarország is felfedezné magának világhírű szülöttét.
Weisz Erik tizenhét éves korában – ekkor már New Yorkban élve – kezdte használni a híres francia bűvész, Jean Eugéne Robert-Houdin tiszteletére a Houdini nevet, mert nem sokkal korábban egy bűvészelőadást látva döntötte el, hogy ő is ezt a pályát választja. Mivel rabbi apja halála után a család elszegényedett, Houdini a bűvészmesterség elsajátítása mellett dolgozott cipőpucolóként, újságkihordóként, és gyári munkásként is. New Yorkban testvérével és feleségével közösen társulatot alapítottak, kezdetben még főleg kártyatrükkjeivel bűvölte egyre gyarapodó közönségét, majd egyre több furfangos elemet kikísérletezve turnék sokaságával eljutott arra a szintre, hogy országos hírű szórakoztatóvá váljon. Elszántsága és tehetsége révén 1899-ben már saját ügynöke is volt, akinek biztatására kezdett el foglalkozni egy új műfajjal, a szabadulóművészettel. Egy európai turné során mutatta be híressé vált kényszerzubbony mutatványát is. Börtönökből, bilincsekből szabadult mezítelenül szerte Európában, hatalmas gázsikért. A tomboló pogromok hajnalán még az orosz cári család is saját udvarában lelkendezett egy magyar zsidóért…
Pár évre rá népszerű mutatványait – a láncos szabadulásokat – zárt terekből való kijutásra fejlesztette át. Első ilyen jellegű attrakciója a vízzel telített, kívülről hermetikusan lezárt, óriás tejeskannából való szabadulás volt – egy ilyen tejeskannát Merliniék is felvonultattak a 150. születésnap apropóján. Ezek a produkciók – szabadulások koporsóból, vízzel feltöltött fülkéből, földdel betemetett gödrökből, sőt állítólag még egy partra vetett bálna(!) gyomrából is… – tették Houdinit világhírűvé és felejthetetlenné az utókor számára.
Houdini magánélete is tele volt meglepetésekkel: 1910-ben hazahozta honvágytól gyötört édesanyját Budapestre, ahol a nagykörúti Royal étteremben tartott egy nagyszabású fogadást a magyarországi rokonoknak. Nem sokkal előtte megvásárolta számára Viktória angol királynő egyik ruháját azzal a feltétellel, hogy Nagy-Britannia határain belül ezt soha senki nem viselheti. A magyar rokonok előtt imádott édesanyját egy trónban ültetve, a királynői öltözékben köszöntötték… Később vásárolt egy repülőgépet, majd megtanulta vezetni is – mindezt a repülés hőskorában! Majd utánajárt, hogy mely kontinens felett nem repült még át senki. Miután kiderült, hogy ez Ausztrália, odament, hogy ő lehessen az első ausztrál repülős is.
Minden idők legnagyobb szabadulójára és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére ünnepelt sztárként tekintettek évtizedekig. Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a hollywoodi hírességek sétányán. Houdini alig 52 évesen, egy banális baleset következményeként hunyt el 1926-ban. A queens-i Machpela temetőben helyezték örök nyugalomra.
Jelenleg a Dísz téri múzeumban két tematika mentén mutatják be Houdini életét: a tárlat első része a szabadulóművész első 26 évét mutatja be családi fotók, anyakönyvi kivonatok és egyéb dokumentumok segítségével, a második rész pedig Houdini életébe ad betekintést olyan eredeti tárgyakkal, mint az illuzionista könyvei, kéziratai, kellékei, bilincsei.
Megjelent: Egység Magazin 34. évfolyam 175. szám – 2024. március 27.