Az izraeli és a hazai hírekben is viszonylag gyakran találkozhatunk tüntetésekről, petíciókról és hasonló politikai, közéleti akciókról szóló beszámolókkal. A kutatások azt mutatják, hogy a magyarokra sokkal inkább a passzivitás jellemző, míg Izraelben a lakosság körében elterjedtebbek a civil vélemény-kifejezései eszközök.
Arról, hogy a lakosságnak vajon mekkora része vesz részt ilyen eseményeken, képet kaphatunk a kétéves rendszerességgel végzett European Social Survey nemzetközi közvélemény-kutatás adatai alapján.
Az izraeliek sokkal aktívabban keresik a kapcsolatot választott képviselőikkel, mint a magyarok. A felnőtt izraeliek közül minden tizedik lépett kapcsolatba politikussal, parlamenti, vagy önkormányzati képviselővel a kutatást megelőző egy évben. Ugyanez az arány hazánkban mindössze 5 százalék. Mindez arra utal, hogy az izraeli demokratikus képviseleti rendszerben jobban működik a kapcsolattartás a választók és a képviselőik között. Az emberek véleménye nagyobb eséllyel tud eljutni a döntéshozói szintig. Illetve a választók ott többet tesznek azért, hogy az álláspontjukat megismerjék a választott képviselőik.
A magyarok közvetlen részvétele a tüntetés és petíció jellegű politikai akciókban kifejezetten alacsonynak mondható, miközben Izraelben sokkal népszerűbb ez a vélemény-kifejezési forma. Bár az elmúlt években gyakorta szerepeltek a hazai hírekben különböző demonstrációk, tüntetések, vagy petíciók, a 2013/2014 fordulóján felvett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek közül csak nagyon kevesen (3-4 százalék) mondták azt, hogy a megelőző 12 hónapban részt vettek valamilyen törvényes, nyilvános felvonuláson, vagy írtak alá tiltakozó levelet, nyilatkozatot. Az ilyen típusú politikai akciókban az izraeliek sokkal aktívabban vesznek részt, a kutatásban ugyanis közel háromszoros arányok jöttek ki a hazai méréshez viszonyítva. Izraelben viszonylag elterjedtnek mondható termékek, árucikkek bojkottálása. A kutatásban a megkérdezetteknek bő ötöde nyilatkozott úgy, hogy szándékosan nem vásárolt bizonyos termékeket a megelőző évben. Hazánkban ugyanakkor ebben a tekintetben is a fentiekhez hasonló passzivitás tapasztalható, a felnőtt lakosság mintegy 4 százaléka vett részt valamilyen árucikk bojkottjában. Munkatársunktól (saját számítások a European Social Survey 6. hullámának adatbázisán)