656 éve annak, hogy Nagy Lajos király Pécsett megalapította az ország első egyetemét. Sajnos a történelem nagy viharai hosszú időre elsöpörték a magyar főiskolát, ahogy egy ízben megfogalmazták: „A mohácsi vész sírba döntötte diákjait és tanárait, a török megszállás pedig szétszórta a megmaradottakat.” Aztán a 18. század végén két évtizedre Pécsre költözött a Királyi Akadémia, majd 1833-ban megalapították a Pécsi Akadémiát, ám a mai Pécsi Tudományegyetem jogelődje az 1912-ben alapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetem, mely pont száz éve, 1923 őszén költözött a Dunántúl legnagyobb városába.
Egy iskola, pláne egy egyetem nyitása mindig hatalmas érték. A hazai zsidók viszont mégsem tudtak önfeledten együtt örülni a haza többi polgárával. Örömük nem lehetett teljes, hiszen a numerus clausus antiszemita törvénye legtöbbjüket kizárta az iskolapadokból.
A pécsi egyetem megnyitása kapcsán viszont mégis jutott egy kis öröm az ürömbe: Pécs főrabbija, dr. Wallenstein Zoltán ugyanis levelet kapott, melyben arra kérték, hogy az egyetem megnyitása alkalmából tartson ünnepi szónoklatot a zsinagógában. Wallenstein főrabbi ezt készségesen teljesítette, és megírta, hogy az október 19-ei péntek esti istentisztelet keretében fogja éltetni az új főiskolát.
Az istentiszteleten részt vett dr. Nagy József, az egyetem rektora, a prorektor és két dékán is, akiket Jusztis Miksa hitközségi elnök és Neumann Ignác alelnök fogadtak. A rektor pedig a szívélyes fogadtatás után a következőt jelentette ki:
„Eljöttünk az önök templomába, az önök istentiszteletére, hogy ezzel is megmutassuk:
a pécsi egyetem nem ismer felekezeti különbségeket.”
Szép gesztus volt!
|
Források:
„A pécsi egyetem tanácsa péntek este megjelent a zsinagógában”, Egyenlőség, 1923. 42. évf. 43. szám, 1. old. „Az egyetem ünnepélyes megnyitása”, Pécsi Est, 1923. 18. évf. 234. szám, 2. old. |
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.