A nők rendíthetetlen hite

Ezen a héten volt az évfordulója a zsidó történelem egy nem túl dicsőséges pillanatának… Ez az aranyborjú esete, ami támuz 16. és 18. között zajlott (Talmud Táánit 30b.), ám megelőzte egy fontos momentum. Az aranyborjúhoz a férfiak begyűjtötték az aranyat és felszólították a nőket, hogy adják át az ékszereiket és más aranytárgyaikat erre a célra. A nők azonban tudták, hogy helytelen bálványszobrot építeni és nem adták át az ékszereiket, amiért az Örökkévaló később megjutalmazta őket.

Ros chodes, vagyis az újhold amolyan félig ünnepnap a zsidó naptárban. Bár a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik, hogy megemlékezzenek erről, a napnak mégis van sajátosan női vonatkozása is. Szokás, hogy ezeken a napokon a nők tartózkodnak bizonyos munkák elvégzésétől, mégpedig a fent említett történet folyományaként. Ugyanis az Örökkévaló jutalmul nekik adta az újhold ünnepét, amit a nők ezért komolyabban tartanak meg, mint a férfiak (Tur, Orách Chájim 417. fej.).

A Lubavicsi Rebbe magyarázata szerint a nők azért nem vettek részt az aranyborjú bűnében, mert az ő hitük erősebb volt, mint a férfiaké és nem ingott meg attól, hogy Mózes hány napot töltött a Szináj-hegyen.

Hiába töltöttek ők is ugyanannyi időt generációk során át rabszolgaként a bálványimádás­tól mélyen átitatott Egyiptomban, mint a férfiak, mégsem inogtak meg az első adandó alkalommal. Számukra elképzel­he­tetlennek tűnt egy bálványszobor elkészítése. A Rebbe szerint az egész zsidóság ezen az erős hiten áll, és bár a hit néha „elbizonytalanodhat”, a nők azok, akik ebben a helyzetben erősek és megingathatatlanok maradnak, és ezt a hitet adják tovább gyermekeiknek, a következő nemzedékeknek is (ld. Likuté Szichot 8. kötet 315. oldaltól).

Az újhold a Hold havonta bekövetkező megújulását ünnepli. Arra a napra esik, amikor a láthatatlanná vékonyodott Hold karéja újra feltűnik az égbolton. Az újhold az állandóságot, a folyamatos megújulást ünnepli, ami attól függetlenül bekövetkezik, hogy saját halandó életünk éppen milyen fázisba lépett. Így biztosítják a nők rendíthetetlen hitükkel népünk túlélését. Akármennyire is eltávolodunk, elhalványulunk, az asszonyok által újra meg újra bekövetkezik a megújulás.