A világon mindössze két helyen él vadon mezopotámiai, vagy más néven perzsa dámvad: Izraelben és Iránban.
Ez a szarvasféle a bibliai időkben még nagy számban élt a Szentföldön. Mózes ötödik könyve (14:5) is említi jáchmor néven, mint az egyik kóser állatfajtát, illetve megtaláljuk a Királyok könyvében (1:4:23), Salamon király lakomájának részletezésénél.
A történelem viharai és a túlzott vadászat megtépázta a populációt, és a XX. század elejére már a kihalt állatfajok közé sorolták a mezopotámiai dámvadat. Az ötvenes években azonban Iránban felfedeztek egy kis létszámú csoportot. Izraelben örömmel fogadták a hírt, mert a természetvédelmi hatóság minden erejével a Bibliában szereplő összes állatfaj ismételt meghonosítását szerette volna elérni. Mindeközben egy németországi állatkertben is sikerrel kezdték tenyészteni ezt az európai társánál nagyobb mérettel, de kisebb aganccsal rendelkező dámvad fajtát.
Izrael Németországból hozzájutott egy hím egyedhez, ám nőstényt nem tudtak szerezni, ezért az Iránt akkoriban vaskézzel irányító, de nyugatbarát és Izraellel is jó viszonyt fenntartó sahhoz fordultak segítségért. Az Izraeli Természetvédelmi Hatóság elnöke, Ávráhám Jofe a sah nagy vadász hírében álló testvérével, Abdol Reza Pahlavi herceggel vette fel a kapcsolatot, és meghívta, hogy a Negev-sivatagban núbiai hegyi kecskére vadásszon. Igaz, hogy ez a faj akkor már védettséget élvezett Izraelben, de a dámvad-program érdekében az akkori mezőgazdasági miniszter, Áriel Sáron engedélyt adott a vadászatra.
Minden próbálkozás ellenére azonban hosszú időn keresztül hiába vártak az iráni dámvadak érkezésére. A herceg ugyan megígérte, hogy átad egy párt Izraelnek és Jofe ki is utazott Teheránba, azonban érkezése után enyhe szívrohamot kapott. Az abban az időben katonai attaséként Teheránban szolgáló Icik Szegev így emlékezett vissza a drámai pillanatra: „Amikor Jofét hordágyon a repülőgép fedélzetére vitték, megragadta a karom és így szólt: Szegev, magának kell megszereznie azokat a szarvasokat!”.
A politikai helyzet azonban hamarosan éles fordulatot vett. 1978-ban a forradalom előszelét megérző sah értesítette a természetvédelmi hatóságot, hogy ha akarják a dámvadat, azonnal küldjenek Moszad-ügynököket és szállítsák el.
A titkosszolgálat választása Mike Van Grevenbroekra esett, aki zoológusnak kiadva magát, egy botba rejtett puskával felfegyverkezve Teheránba repült, ám nem fogadta senki a repülőtéren. A forradalom ugyanis már kitört és a sah a családjával együtt elmenekült Iránból.
Az ügynök azonban nem adta fel, hanem felderítette a dámvadak tartózkodási helyét és az utolsó Izraelbe tartó járattal magával vitt négy nőstény példányt. Az akciót később a „nagy perzsa dámvadrablás” néven emlegették.
A hír hallatán Jofe azonnal a repülőtérre sietett, hogy fogadja az értékes szállítmányt.
„Miután leszálltunk Tel-Avivban és átvettem a dámvadakat, azt láttam, hogy egy magas rangú tábornok vár rám könnybe lábadt szemekkel” – emlékezett vissza Van Grevenbroek, a hatnapos háborúban tábornokként szolgált Jofére emlékezve.
A tenyésztési program igen sikeres volt, s ma már ismét jelentős számban élnek mezopotámiaia dámvadak a Gálil (Galilea) északi részén, a Jeruzsálem környéki hegyekben, illetve a Haifa mellett fekvő Kármel-hegyen.
„Az évek során számos példányt engedtünk szabadon a Szorek-patak mentén. Az elmúlt időszakban már a harmadik nemzedék világrajövetelének lehetünk a tanúi. Ezeknek az egyedeknek már a szülei is a vadonban születtek. A mezopotámiai dámvad izraeli visszatelepítése az egyik legsikeresebb ilyen jellegű, a kihalás szélére sodródott fajokat érintő program a világon” – mondta Dr. Nili Ávni-Mágen, a Jeruzsálemi Bibliai Állatkert zoológiai igazgatója és vezető állatorvosa.
Az elmúlt évtizedekben Iránban is sikerült növelni az egyedszámot, így világszerte 1100 mezopotámiai dámszarvas él, beleértve a fogságban tartott egyedeket is.
Izraelben 200-300 dámvadat tartanak számon a Gálilban, 90-100-at Jeruzsálem környékén és egy kisebb populációt a Kármel-hegyen. A program ezzel együtt nem állt le, és az elkövetkező években is tervezik fogságban született példányok vadonba telepítését.
Magyarországon a Szegedi Vadasparkban élnek mezopotámiai dámvadak.
zsido.com
Forrás: JPost