Purim igazán izgalmas időszak, amibe könnyű bevonni a gyereket is. Az azt követő peszáchi előkészületekből azonban már gyakran kimaradnak. Akár azért, mert a vallásos szülők minél precízebben és alaposabban akarnak felkészülni és úgy érzik, a gyerekek ehhez nem elég érettek, akár azért, mert a család nem vallásos, így nem helyeznek a készülődésre hangsúlyt, mindenképpen nagy veszteség, ha nem használjuk ki az elkövetkezendő heteket gyerekeink oktatására.

Isten kegyelméből

  1. niszán hó 2. [1956. március 14.], Brooklyn, New York

Testvéreimnek, legyenek bárhol, és különösen azoknak,

akik oktatással foglalkoznak. Isten áldja önöket.

Béke és áldás.

 

Peszách ünnepe, mely első a számunkra előírt ünnepek közül, kiemelten kapcsolódik az oktatás kérdésköréhez, mind az egész népre, mind az egyes szülőkre vonatkozóan. Ha az egész népre tekintünk, akkor az egyiptomi kivonulás nemzetünk születését, továbbá oktatásának kezdetét és a Tóra átvételére való felkészülését jelenti. A Tóra szó alapvető jelentése az, hogy oktatás, mert a Tóra írja elő és tanítja meg, hogy miként éljünk.

Ha az egyes szülőkre tekintünk, akkor Peszách legfontosabb üzente az, hogy „beszéld el fiadnak”. Erre szolgál a Hágádá és a széder est, melyek a Peszách megünneplésének elengedhetetlen elemei. Így tehát Peszách a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy áttekintsük a vallásoktatás problémáit és az ezekből fakadó következményeket, különös tekintettel az ünnepekhez való viszonyunkra. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ünnepeinkhez és különösen Peszách ünnepéhez számtalan szokás tartozik, melyek jelentősége nem korlátozódik arra az időszakra, amikor éppen aktuálisak, hanem az egész éven keresztül érezhetőn jelen vannak és inspirációt jelentenek a mindennapok során. Jelentőségük minden zsidó számára igen nagy, de a fiatalok és különösen a gyermekek számára még inkább az.

A gyakorlatban azonban – különböző okok miatt – azt látjuk, hogy ahelyett, hogy kihasználnánk az ünnepi időszakokat a gyermekek még intenzívebb bevonására, éppen tanítási szünetet rendelnek el ilyenkor a különböző oktatási intézményekben. Ráadásul nemcsak az ünnepek ideje alatt, hanem már jó néhány nappal korábban is. A régi világban a tanítási szünetek nem befolyásolták a gyermekek neveltetését, mert a környezetük és különösen az otthoni légkör igazi, élő és meleg zsidó atmoszférát biztosított a számukra. Akkoriban az oktatási intézmények feladata csupán annyi volt, hogy megfelelő tóratudással vértezzék fel a gyermekeket. Napjainkban azonban, különösen ebben az országban, az oktatási intézményeink célja nem pusztán a tudás gyarapítása, hanem elsősorban a hit elültetése a gyermekekben és a parancsolatok betartatása a mindennapok során, a lehető legteljesebb mértékben. A jelenlegi helyzetben tehát az ünnepi időszakokban kiadott tanítási szünetek megfosztják a gyermekeket egy olyan lehetőségtől, melyre rendkívül nagy szükségük lenne.

Éppen ezért azt javaslom a zsidó oktatás területén tevékenykedők és általában a szülők számára, hogy értékeljék át a helyzetet és tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy ne érje veszteség a gyermekeket az oktatás területén. Ehhez az alábbiakat tanácsolom:

  1. a) Biztosítsanak lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy találkozzanak az ünnepek bejövetelének napján vagy legalább az ünnepet megelőző napok valamelyikén és ismételjék át az adott ünnepre vonatkozó szabályokat és szokásokat, illetve az ünnep jelentését, jelentőségét és üzenetét.
  2. b) Kiemelten fontos, hogy az ünnepek során, a félünnepek idején a tanárok és oktatók találjanak megfelelő időpontot és helyszínt a gyermekekkel való találkozásra és használják ki e különleges napokat arra, hogy inspirációt nyújtsanak a számukra az ünnep szellemiségén keresztül, mely azután a gyakorlatban is kihat a mindennapi életükre. Tisztában vagyok az ezzel járó technikai problémákkal, hiszen ilyenkor a gyermekek szétszóródnak és nagy távolságra kerülnek egymástól. Minden bizonnyal lehet azonban megoldást találni az összes nehézségre, hiszen a találkozóknak nem kell feltétlenül a tanintézményben történniük, ahogy az iskolai osztályok és évfolyamok szokásos felosztásához sem kell szigorúan ragaszkodni, illetve a megszokott tanárokhoz sem. A lényeg az, hogy az adott ünnephez kapcsolódó oktatási program megvalósulhasson.
  3. c) Arra biztatom a zsidó szülőket, hogy ne hagyjanak mindent az iskolára, legyenek tudatában a szünidő alatt a gyermekeiket körülvevő hatások befolyásoló erejének. Amellett, hogy a szünidejét töltő gyermek különleges felelősséget ró a szülőre, egyben ritka le­hetőséget is ad a nevelésre és a tanításra.

Adja Isten, hogy minden zsidó fiú és lány összegyűljék, függetlenül attól, hogy a Hágádá által említett négy típus melyikébe tartozik és betartsa a „törvényeket, előírásokat és rendeleteket, melyeket Isten, a mi Istenünk parancsolt nekünk”. Forduljanak érdeklődéssel a tanulás felé és kövessék a Tóra igazságát. Siettesse a „szétszórtak egybegyűjtése”, melyből nem maradhatnak ki a rossz útra tévedt és elidegenedett gyermekek sem, népünk száműzöttjeinek egybegyűlését, a valódi és teljes megváltás eljövetelét, igaz megváltónk által.

Kóser és boldog Peszáchot kívánva,

Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 152. szám – 2022. március 10.