Egyszerű graffiti vagy kódolt üzenet, avagy mit véstek a második Szentély korabeli rituális fürdő falára? Az izgalmas kérdésnek a crownheights.info járt utána.
A Jeruzsálem Arnona nevű negyedében folytatott 2015-ös feltárások során a polgári időszámítás szerinti első századból, vagyis a második jeruzsálemi Szentély korának végéről származó mikvét – rituális fürdőt tártak fel a régészek egy föld alatti barlangban. Mivel a barlang egy ősi, Betlehemből Jeruzsálembe vezető zarándokút közelében fekszik, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mikve a Szentélybe igyekvő zarándokok rituális megtisztulását szolgálta.
A mikve falait habarcs borítja, sárból és koromból készült, valamint a habarcsba karcolt rajzok és feliratok díszítik. Az Izraeli Régészeti Hatóság részéről Alexander Wiegmann és Roi Greenwald elmondta, hogy „Igen nagy meglepetés volt számunkra, amikor felfedeztük ezeket a műalkotásokat, melyek hajókat, fákat, növényeket ábrázolnak, valamint olyan szimbólumokat, melyek jelentését nem tudtuk megfejteni.” Egy tanulmány szerint a feliratok kurzív héber írással, arámi nyelven íródtak.
Hat növényt világosan lehetett azonosítani, ezek között szerepelt a második Szentély idejében rendkívül gyakori datolyapálma-motívum. A datolyapálma mint Izrael jelképe a korabeli zsidó és római érméken egyaránt megjelenik, hangsúlyozva annak gazdasági jelentőségét, illetve gyakori megjelenését. Nehéz azonban megfejteni, hogy mit keres egy datolyapálma képe egy mikve falán:
„Nem könnyű megítélni, hogy ezeknek a rajzoknak volt-e szimbolikus vagy teológiai jelentősége, vagy a fürdő látogatói csupán szórakozásból pingálták a falra a pálmafát, minden mélyebb jelentés nélkül”
– nyilatkozták a kutatók.
Emellett öt hajó képét is megtalálták. Ezek alapján elmondható, hogy az alkotók jól ismerték a különféle hajótípusokat, melyek a Földközi-tengeren az i. sz. első században megfordultak, és igyekeztek realisztikusan ábrázolni azokat. A hajók közt szerepel kis méretű kereskedőhajó, és talán a római katonák és felszerelésük szállítására szolgáló hadihajó is.
„A mikve falára festett hajóknak talán mágikus véderőt tulajdonítottak, de az is elképzelhető, hogy a tisztelet jeleként rajzolták oda őket, vagy hálából, mert visszatértek egy veszélyes útról.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a jelenetek a mindennapi életet ábrázolják, és arról tanúskodnak, hogy az alkotó részt vett a tengeri kereskedelemben, illetve tapasztalt tengerjáró”
– mondták a szakértők.
A barlangban rejtőzködő mikve i. sz. 70-ig volt használatban, vagyis a második Szentély korának végéig, mindaddig, míg a rómaiak le nem verték az ellenük irányuló zsidó felkelést és le nem rombolták a jeruzsálemi Szentélyt.