Meghívom az Izraelbe látogató olvasót egy egyedülállóan érdekes állandó kiállításra, amely három évvel ezelőtt nyílt meg Kfár Chábádban.
A chábád mozgalom nőtagozatának („N’sé Chábád”) kósersági kiállítása bemutatja azokat az ismereteket, amelyekkel nagyanyáink idején minden zsidó lány és asszony rendelkezett, de olyan tudnivalókat is ismertet, amelyek a szigorúan kóser családok számára is újdonságnak számítanak.
A kóser konyha évezredek óta a zsidóság egyik jellemzője. Már Dánielről írja a Biblia,hogy a babilóniai fogságban is szigorúan betartotta a kásrut előírásait, és csak zöldséget evett. Mik is ezek az előírások? Ej, mondja a kedves olvasó: hát ki ne tudná! Nem szabad disznóhúst enni, nem lehet összekeverni a tejest a húsossal. Ezek valóban fontos dolgok, de a kiállítás diavetítő, magnókazetta, grafikonok, képek és gondosan válogatott információk segítségével azt is bemutatja, ami ezeken kívül fontos.
Ma már nem mindenki tudja, hogyan kell a húst kiáztatni, öblíteni, mi mindent kell tenni ahhoz, hogy a kóserul levágott hús valóban kóser legyen.
Ki tudja például, mik a kóserság szemmel látható jelei? Mitől kóser a bárány húsa, és mitől tréfli a nyúlé? Hallott valaki a hasadt patájú és kérődző négylábúakról vagy az uszonyosés pikkelyes halakról, amelyek kósernak számítanak? Tudjuk-e, hogy a májat, amely tele van a szigorúan tiltott vérrel, nem elegendő kisózással kóserítani, hanem ki kell sütni, amíg az utolsó csepp vér is ki nem folyik belőle?
A kiállítás bemutatja, hogyan kell az új üveg- vagy fémedényeket az első használat előtt a mikvében – a rituális fürdőben – megmeríteni. Ennek illusztrálására egy miniatűr mikve szolgál.
Azt is megtudhatjuk, hogy bizonyos ételfestékek és -ízesítők rovarokból kivont alapanyagból készülnek…
A kásrutot híven őrző zsidók csak olyan élelmiszert fogyasztanak, amelyen egy megbízható rabbinátus kósersági bizonylata, hechserje található. Ma a rabbinátusok modern élelmiszer-vegyészeti laboratóriumok segítségét veszik igénybe. Nemegyszer kiderül, hogy például a tejcsokoládé állati eredetű zsiradékot tartalmaz. Ez a dobozon nem szerepel, mert az élelmiszer-ipari szabványok szerint csak egy bizonyos százalékon felül kötelező feltüntetni, mit tartalmaz a gyártmány. A tejcsoki viszont egy szemernyi állati zsiradéktól is tréflinek számít.
Külön részben foglalkozik a kiállítás a zöldségek és gyümölcsök kóserságával. Régen tudták, hogy a borsó zsizsikes lehet, a mákot válogatni kell, a meggyben, a cseresznyében kövér kukacok rejtőzhetnek. Ma már nem mindenki tudja, hogy a rizst válogatni, a lisztet szitálni kell, mert alig látható kukacok lehetnek benne, akárcsak a fejessalátában, a karfiolban, a kelkáposztában, a petrezselyemben. A salátában például alig látható, zöld rovarok lehetnek, amelyeket alapos öblítéssel sem lehet eltávolítani, csak pár perces ecetes áztatással. Aprócska kukacok élhetnek a pontyok és egyéb édesvízi halak kopoltyújában, amelyeket szintén csak alapos tisztogatással lehet eltüntetni. A sós vízben élő tengeri halaknál ez nem fordulhat elő.
Megjelent: Egység Magazin 2. évfolyam 7. szám – 2014. július 27.