Menáchem Mendel Schneerson rabbi korának legnagyobb hatású zsidó vallási vezetője volt, aki képes volt úgy átadni az embereknek a zsidó nép évezredes tanításait, hogy az értő fülekre találjon a vallásos és a nem vallásos közegben is. Számos interjú készült vele élete során, amelyek betekintést nyújtottak sokszor forradalminak számító gondolkodásmódjába. Az alábbi cikk az első azok közül, melyeket Asher Penn, a Forward magazin munkatársa írt az ötvenes évek derekán, a Rebbével készített interjúi alapján. Hetven évvel később már azt is látjuk, milyen hatalmas eredményeket ért el a Rebbe által elindított munka.
Az amerikai ifjúság
„Az amerikai ifjúság olyan, mint a megművelésre váró, bevetetlen föld” – mondta a Lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi, aki 1950 óta vezeti a Chábád-Lubavics hászid közösséget, követve apósát, az áldott emlékű Joszef Jicchák Schneersohn rabbit. „A fiatalokat leginkább üres papírhoz lehet hasonlítani” – tette hozzá. A Rebbe úgy vélte, hogy a XX. századi amerikai zsidó lélek megérett arra, hogy eddig sohasem látott módon fogadja be a zsidóság tanításait. Bebizonyította, hogy Amerika megfelel mindazon feltételeknek, melyek érdemében a zsidók spirituális mennyországává válhat, és ezért az Amerikában született zsidók számára megnyílt az út ahhoz, hogy közülük kerüljenek ki a világ zsidóságának következő szellemi vezetői és tudósai.
A zsidó diaszpóra
„Hiba lenne a zsidók diaszpórabeli szétszóródását tragédiának tekinteni” – jelentette ki a Rebbe. Úgy magyarázta, hogy éppen az a körülmény őrizte meg a zsidó népet, hogy száműzetésben élnek a világ minden tájára szétszóródva, és nem egy helyre koncentrálódnak. Az üldöztetésekkel és pogromokkal teli évszázadok során éppen emiatt maradt életben nemzetünk tagjainak jelentős része. „Hitler, legyen neve eltörölve, jelentette a legnagyobb veszélyt népünk fennmaradására. Az a tény, hogy a zsidók nagy része Kelet- és Közép-Európában élt, nagyban segítette céljai elérésében”.
Ezzel együtt a Rebbe elismerte, hogy a nagy zsidó központok léte számos előnyt is hordoz magában. „Történelmi tény, hogy ahol a zsidók nagy számban telepedtek le, ott kedvező feltételek jöttek létre a vallási intézmények alapításához. A kisebb közösségek pedig e központokból meríthettek spirituális útmutatást, inspirációt vagy akár anyagi segítséget”.
A Lubavicsi Rebbe a következő is mondta: „A diaszpóra zsidóságának léte nem függ egy bizonyos nagy zsidó központ sorsától. A világ távoli vidékein, a különböző országokban élő zsidó közösségeknek egészen más helyzetekkel kell megbirkózniuk. … Amikor az egyik helyen éppen lenyugvóban van a zsidók csillaga, egy másik helyen éppen akkor kezd felemelkedni”. Jó példa erre az, hogy amikor Kelet-Európa zsidó közösségeit megroppantotta a fasizmus és a kommunizmus, Amerika éppen akkor vált a zsidó folytonosság központjává.
Amerikai zsidóság
„Az isteni gondviselés új otthont teremtett a zsidók és zsidó tanítások terjesztése számára Amerikában, ráadásul éppen abban az időben, amikor az óceán túlpartján zsidó központok sokasága lett az emésztő tűz martalékává. Az amerikai zsidóknak fel kell ismerniük, hogy történelmi küldetéssel bízta meg őket az Örökkévaló abban az időben, amikor a zsidó nép a fennmaradásáért küzd. A zsidóság legjobbjai Amerikában élnek a legnagyobb számban. Éppen ezért nekünk kell vezetnünk a más országokban vagy földrészeken működő, kisebb zsidó közösségeket, beleértve Izrael földjét is, ami rászorul Amerika gazdasági és spirituális segítségére”.
Ezt jelentette ki a Lubavicsi Rebbe!
Kivonat az 1958-ban publikált Yiddishkeit in America
kiadványból, jiddisből fordítva. I. rész.
Megjelent: Egység Magazin 34. évfolyam 179. szám – 2024. augusztus 29.