A dél-alföldiek körében még máig sokak emlékezetében él az 1911-es földrengés megrázó emléke, mely Kecskemét számos középületét és magánházát rongálta meg, sőt, döntötte romokba. A hírhedt földrengés áldozata volt a város egyik nevezetessége,
az egytornyos neológ zsinagóga, melynek megroggyant kupolája egy ideig fenyegetően magasodott a járókelők fölé.
A természeti katasztrófa után az ottani zsidó közösség gyűjtésbe kezdett, hogy mielőbb korábbi pompájába állíthassa vissza az 1871-ben felavatott zsinagógájukat.
Miután megteremtették a munkálatokhoz szükséges forrásokat, a felújítási feladatokat az ország híres zsinagógaépítő mestere, Baumhorn Lipót vállalta, kinek tervei alapján új kupolával koronázták meg az imaházat.
A kecskeméti neológ zsinagóga újraavatása 110 évvel ezelőtt, 1913. szeptember 26-án volt meghitt ünnepség keretében – akkor ez elul 24-ére, vagyis majd’ egy héttel az akkori zsidó újév elé esett. Dacára annak, hogy az alkalomból külön meghívókat nem küldtek, az eseményen megjelentek a városi hatóságok és társegyházak képviselői, a zsinagóga zsúfolásig megtelt.
A virág girlandokkal díszített Tórák körmenete után, mint rendesen, a péntek esti istentisztelet következett, majd a közösség kiváló szónoki képességekkel megáldott főrabbija, dr. Bárány József emelkedett beszédre, aki kihangsúlyozta az adakozók önzetlenségét és a közös munka erejét. Az énekszólamokat a hitközség megbecsült kántora, Moor Mór vezette, s azt Moor Károly kísérte a zsinagóga új, 42 változatú orgonájával.
A zsinagóga ma is a város egyik ékessége, ám sajnos nem eredeti funkcióját tölti be; jelenleg a Tudomány és Művészetek Házának ad teret.
|
Forrás:
„Három templomavatás – Kecskemét.”, Egyenlőség, 1913. 32. évf. 41–42. szám (melléklet), 5. old. |
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.