A Tel-Avivi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem közös tanulmánya szerint a világon először a Jordán völgyében háziasítottak gyümölcsfákat. A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy a völgyben talált faszénmaradványokat elemezve olaj- és fügefákból származó nyomokat találtak. Az olajfák maguktól nem teremnek ezen a területen – derül ki a jewishnews.com beszámolójából.

Dr. Dafna Langgut, a növényi maradványok mikroszkópos azonosítására szakosodott, tel-avivi laboratórium vezetője szerint a fákat anatómiai szerkezetük alapján akkor is lehetett azonosítani, ha szénné égtek.

„A fa volt az ókori világ műanyagja” – mondta. „Építkezésre, szerszámok és bútorok készítésére, valamint energiaforrásként használták. Ezért a régészeti lelőhelyeken talált famaradványok, például a tűzhelyekből származó faszén azonosítása kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy milyen fafajták nőttek az akkori természetes környezetben, és hogy az emberek mikor kezdtek gyümölcsfákat termeszteni” – magyarázta a szakértő.

Dr. Langgut a Tel Tsafból származó faszén elemzésében őshonos fákat talált, de olajbogyót és fügét is. „Az olajfa vadon nő Izrael földjén, de a Jordán völgyében nem terem” – fejtette ki. Ez azt jelenti, hogy valaki szándékosan vitte oda.

„Itt van a legkorábbi bizonyítékunk az olajbogyó háziasítására az egész világon”

– hangsúlyozza a kutató, aki azonosította a fügefához tartozó ágak maradványait is, amely viszont természetes módon nőtt a területen.

Mivel a fügefa tűzifaként, illetve szerszámok vagy bútorok készítésekor kevéssé volt értékes, arra a következtetésre jutott, hogy az ágak metszésből származnak, egy olyan módszerből, amelyet ma is alkalmaznak a gyümölcsfák termésének növelésére.

Egyes rabbik szerint a tudás fája valójában fügefa volt

A füge (תאנה – teená) Izrael hét szent terményének egyike.

Tel Tsaf egy nagy őskori falu volt a középső Jordán völgyben, amelyet többezer évvel ezelőtt laktak. A helyszínen nagy, udvaros házakat fedeztek fel, amelyek mindegyikéhez több magtár tartozott. A tárolókapacitás akár 20-szor nagyobb volt, mint egy család kalóriafogyasztása, így ezek nagy vagyont értek.

Tel Tsaf lakói lehettek az elsők a világon, akik szándékosan olaj- és fügefát termesztettek, mivel a gyümölcsfák telepítése a luxusról tanúskodik, és ez a hely köztudottan kivételesen gazdag volt – áll az egyetemek közös sajtóközleményében.

„A gyümölcsfák háziasítása sok évet igénybe vevő folyamat, ezért inkább egy bőségben élő társadalomhoz illik, mint egy olyanhoz, amely a túlélésért küzd”

– mondta Dr. Langgut.

Nagyon is lehetséges, hogy Tel Tsaf lakói a gyümölcsfákból származó termékekkel kereskedtek, például olajbogyóval, olívaolajjal és szárított fügével, amelyek hosszú eltarthatósági idővel bírnak. Az ilyen termékek lehetővé tehették a távolsági kereskedelmet, amely anyagi javak felhalmozásához, sőt, talán még az adózáshoz is vezetett. Ezek voltak a kezdeti lépések a helyiek hierarchiával rendelkező, közigazgatási rendszer által támogatott társadalommá alakulásában – vonták le a következtetést a kutatók. Ezt támasztja alá az is, hogy a bélyegzők legkorábbi darabjait is felfedezték, ami a közigazgatási eljárások kezdetére utal.

Fotó: Jeremy Bezanger on Unsplash