A HETISZAKASZ RÖVIDEN

 
VÖZOT HÁBRÁCHÁ

Mintahogy Jákob a fiait, akikről a törzsek lettek elnevezve, halála előtt maga köré gyűjtötte és mindegyiket méltatta érdemük szerint az utolsó órák előtt, ezt tette Mózes is. Érdemes összehasonlítani az elemzéseket. Réuven Jákobtól nem kap elismerést. Mózestől a törzs áldást érdemel, mert a határok védelmét vállalta. Lévi és Simon dorgálást kap Jákobtól. Mózes Simont nem is említi, Lévi viszont dicséretet kap hűségéért. Jehuda mindkét pátriárkánál kiemelkedő szerephez jut. Benjáminról, Józsefről szép szavakat hallunk itt is, ott is. Zebulon tengeri hajózó kedvét Jákob és Mózes is kiemeli. Gád híres volt bátorságáról. A törzs később is megőrizte ezt a tulajdonságát. Dán Jákobnál kígyó-vipera, Mózesnál ifjú oroszlán. Náftáli Jákobnál gyors szarvasünő, Mózes tanácsolja, hogy a Kineret tó környékét vegye birtokába. Áser a neve alapján legyen boldog és szerencsés, mindkét vélemény ez. Jiszákár az otthoni munkát, a földművelést kedvelte. Egész Izraelhez szól az összefoglaló mondat: boldog nép, mert az Örökkévalóban bízhat. Az áldások után felment Mózes a Piszgá csúcsára, de lejönni nem látta senki.

    D. G.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 51. szám – 2014. augusztus 25.