A hetedik nap, a szombat a zsidó nép különleges és szent napja, melynek során tartózkodunk az alkotó munkától és Istenre, a családunkra, valamint az élet apró örömeire koncentrálunk. A Talmud szerint a szombattartás olyan fontos, hogy felér minden más parancsolattal. A szombat valóban olyan fontos érték a zsidóságban, hogy a „somer sábát” – szombattartó kifejezés egyenértékű azzal, hogy „vallásos zsidó”. Mindezzel együtt számos félreértés létezik a szombattal kapcsolatban, melyeket most a chabad.org cikke segít eloszlatni.
1. Mukcá (jiddis kiejtéssel: mükce) = szombaton tiltott tevékenységek
Ezt a kifejezést gyakran általános értelemben használják mindenféle szombaton tiltott munkával kapcsolatban, pl. írás, tűzgyújtás. A valóság azonban az, hogy a kifejezés azokra a tárgyakra utal, melyek használatát nem tervezzük szombatra. Bölcseink elrendelték, hogy ezen „félretett” dolgokat egyáltalán nem vagy csak meghatározott körülmények között érinthetjük ezen a napon, mivel általában olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, melyek szombaton tiltottak (pl. toll – írás).
2. A „sábeszgoj” bármit megtehet az embernek
Sokan tévedésből úgy vélik, hogy egy nem-zsidót direkt vagy indirekt formában bármilyen, szombaton tiltott tevékenység elvégzésére felkérhetnek. A valóság azonban az, hogy nem kérhetünk meg egy nem-zsidót arra, hogy megszegje a szombatot, ez ugyanis rabbinikus tilalom alá esik. Vannak azonban olyan körülmények, melyek lehetővé teszik, hogy mégis igénybe vegyük egy nem-zsidó szolgálatát, például ha egy micva megtartásához segít hozzá, vagy ha egy beteg ember, illetve egy gyermek javára válik a tevékenysége. Olyan helyzetek is vannak továbbá, melyekben egy zsidó élvezheti a nem-zsidó által a saját maga számára végrehajtott, szombaton tilalmas cselekedet következményeit.
3. A szombat „törékeny”
A szombat minden pillanata szent, és még ha hibázott is az ember (pl. véletlenül leoltott egy lámpát), a továbbiakban folytathatja a szombat megtartását. Ha valaki még nem áll készen a teljes szombattartásra, akkor kezdje azzal, hogy pénteken időben meggyújtja a szombati gyertyákat és magára vesz néhány szombati szokást. Az élet olyan, mint egy létra, és az a fontos, hogy milyen irányban haladunk rajta, attól függetlenül, hogy előfordulhat, hogy elvétjük a lépést vagy megtorpanunk. Hibát vétett? Bárkivel előfordul. Folytassa a szombat ünneplését!
4. Az írásban küldött üzenet még mindig fél szombattartás
Vannak, akik úgy gondolják, hogy ha a szombat minden parancsolatát betartják, csak éppen a közösségi médiától nem tudnak elszakadni és üzeneteket küldenek a szent nap során, az még mindig „fél szombattartás”, ám ez nem így van. A sábát a legszentebb napunk, és az üzenetküldés nem kevésbé tilalmas, mint a tűzgyújtás vagy az utazás. Fontos azonban észre venni, hogy a jelenség egyben egy igényt is megfogalmaz: izgalmas, aktív, befogadó, inspiráló szombatokra van szükség, hogy a fiataloknak eszükbe se jusson kézbe venni a telefonjukat.
5. Csak nők gyújthatnak gyertyát
Jól ismert kép: a ház asszonya, lányaitól körülvéve meggyújtja a szombati gyertyákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan házban, ahol csak férfiak élnek, ne lehetne vagy ne kellene szombati gyertyát gyújtani. Sőt, éppen ellenkezőleg! Ha nincsenek jelen 12 évesnél idősebb lányok vagy nők, akkor férfiak gyújtanak gyertyát.
6. Péntek este bármikor meggyújtható a gyertya
Bár igazán vonzó lehetőségnek tűnhet, hogy a gyertyagyújtást igazítsuk pénteki elfoglaltságainkhoz és ne fordítva, valójában naplemente előtt meg kell gyújtani a szombati gyertyákat. Ahogy a nap lebukik a látóhatáron, megkezdődik a szombat és életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A gyertyákat szokás 18 perccel naplemente előtt meggyújtani, hogy biztosak lehessünk abban, hogy nem gyújtottunk tüzet szombaton. Jeruzsálemben 40 perccel naplemente előtt van a gyertyagyújtás ideje.
7. A szombat naplementekor ér véget
Mivel a sábát naplementével kezdődik, sokan úgy vélik, hogy azzal is végződik. A valóság azonban az, hogy akkor ér véget, amikor három csillag megjelenik az égen. Hogy valójában mikor kezdődik meg az este és mikor vált át egyik nap a másikba, kissé nehezen meghatározható. Ezért biztos, ami biztos a naplemente és a csillagok feljövetele (három csillag észlelése) közötti időt átmeneti időszakként kezeljük, ami mindkét naphoz ugyanúgy tartozik, mint egyikhez sem. Ezért amíg meg nem jelenik a három csillag, jelezve, hogy megkezdődött az új nap, a szombat nem megy ki. A szombat kimenetelének elodázása azt is jelenti, hogy teljesítjük a szentség kiterjesztésének micváját.
8. A bornak édesnek kell lennie, a kenyérnek pedig fonottnak
A szombati étkezéseket a borra mondott kidussal és a két bárcheszre mondott áldással kezdjük. A kelet-európai eredetű zsidók körében a bor gyakran édes és a kenyér valójában tojással vagy más összetevőkkel gazdagított, gondosan megfont kalács. Az igazság azonban az, hogy jobb, ha a bor valódi, jó minőségű nedű (az olcsón árusított, ún. „kidus borok” gyakran rendkívül rossz minőségű, cukorral és vízzel kevert italok), a kenyérnek pedig bármilyen formája lehet. Korábban volt idő, amikor a zsidók olyan nagy nélkülözésben éltek, hogy csak a legolcsóbb, cukorral édesített bort tudták megfizetni. Aki azonban teheti, vásároljon inkább jó minőségű bort, a család ízlésének megfelelően. A bárchesz fonásának is különféle hagyományai vannak. Egyes jemeni közösségekben egyenesen négyféle kenyeret esznek szombaton, melyek négy különböző típusú kemencében vagy sütőben sülnek.
9. Az éruv lehetővé teszi a sábát felfüggesztését
A többnyire oszlopokból és drótokból készült éruv határ, mely az egész területet „magánterületté” teszi a szombat szempontjából. Vannak, akik – tévesen – azt gondolják, hogy ez azt is jelenti, hogy az éruvon belül a szombati törvények nem, vagy módosított formában érvényesek. A valóság azonban az, hogy az éruv egyetlen dologra szolgál: lehetővé teszi azt, hogy magunkkal vigyünk dolgokat. Szombaton ugyanis nem vihetünk egyik területről a másikra vagy közterületen négy könyöknél nagyobb távolságba semmit. A megfelelő szabályok szerint felállított éruv azonban egy nagy magánterületté változtatja a települést vagy annak éruvval körülvett részét, és így magunkkal vihetünk egy zsebkendőt, imakönyvet vagy tolhatjuk a babakocsit az utcán szombaton. Izraelben szinte minden települést éruv vesz, körül, ahogy számos európai és amerikai nagyváros zsidó negyedét is. Budapesten nincs éruv.
10. Egy zsidónak inkább meg kell halnia, mint hogy megszegje a szombatot
Bár a szombat a tízparancsolat egyik eleme, az élet mégis a szombat fölött áll. Három olyan parancsolat van, melyekre igaz, hogy az embernek inkább az életét kell adnia, mint sem, hogy megszegje azokat: a bálványimádás, a gyilkosság és a tiltott szexuális kapcsolatok tilalma. A beteg embert kötelességünk kórházba szállítani szombaton, és ha valaki úgy érzi, a saját élete van veszélyben, ne habozzon, hívjon azonnal segítséget.
11. Csak egy kattintás
A tórai értelemben vett munka, melytől tartózkodunk szombaton, nem azonos sem az izzasztó és fáradságos munkával, sem a pénzkereső tevékenységgel. A Talmud 39 féle olyan cselekedetet ír le, melyektől tartózkodunk sábátkor; ezek a fő munkák (áv meláchot), és ezekből vezették le bölcseink a többi, szintén tiltott tevékenységet. A tűzgyújtás és a főzés tilalmából következik például az autózás tilalma (hiszen a motort égés hajtja), a villany fel- és lekapcsolása, valamint elektromos eszközök működtetése.