Mi volt a közös az I. világháborús német és angol hadseregben? Mindkettő nyomtatott hágádát a zsidó katonáknak.
A jeruzsálemi Kedem Aukciósház különleges kiállítást szervezett a közelgő peszách ünnepe előtt. A tárlaton több ezer különleges hágádát bocsájtottak közszemlére. A kiállított darabok között a világ legkülönbözőbb tájairól származó ősi kéziratok és modern művészeti alkotások is megtalálhatók. A gyűjteményt online árverés keretében lehet megvásárolni a mai napon.
A bemutatott kiadványok között vannak kézzel írt, középkori hágádák, híres hászid rabbik hágádái, bejegyzésekkel és aláírásokkal ellátott példányok, első kiadások, különleges nyelvekre lefordított szövegek és művészi illusztrációval ellátott könyvek is.
A hágádá a zsidók Egyiptomból való kivonulását és szabad néppé válását beszéli el, illetve az erről az eseményről megemlékező széder est forgatókönyvét írja le, valamint imákat és dalokat is tartalmaz. A széder estet családi vagy közösségi körben tartják peszách első – Izraelen kívül első két – estéjén.
Az elmúlt évszázadokban a peszáchi hágádá vált a legtöbbször kiadott zsidó témájú könyvvé. Az 1960-as években végzett könyvtári felmérés már 4730 különféle hágádát különböztetett meg. Ez a szám azóta jelentősen növekedett. Az alábbiakban az Arutz Sheva magazin által kiválogatott, különleges hágádákat mutatjuk be.
Háborús hágádák a német és brit hadseregből
Az I. világháború során több mint egymillió katona szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Anglia, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok hadseregeiben. Gyakran előfordult, hogy az ellenséges lövészárkokban zsidó katonák néztek farkasszemet egymással. Kutatásokból kiderült, hogy a zsidó katonák táskáiban gyakran ott lapult egy hágádá, amely jól mutatja a katonák elkötelezettségét őseik hagyománya felé. Feletteseik is tudták ezt, ezért szinte minden hadban álló ország nyomtatott saját kiadású hágádát. Erre szép példa az osztrák-magyar és a német hadseregben rendszeresített, héber-német nyelvű „Krieg-Hagadah” (Háborús Hágádá), melynek címlapját II. Ferenc József és Vilmos császár arcképe díszíti. A brit hadsereg egy „Special Service for Passover Evening” (Peszách Estéjének Különleges Szertartása) című hágádát biztosított zsidó katonái számára, melyet az indiai Calcuttában nyomtattak az Indiai Zsidó Háborús Szolgálat megrendelésére.
„És beszéld el fiaidnak” –a náci uralom ellenére is
Az elmúlt években divatba jöttek a kifejezetten gyerekeknek szóló hágádák. Ez a trend összhangban áll a könyv egyik legfontosabb üzenetével: a csodálatos szabadulás történetét át kell adni a következő generációnak. A különböző közösségekben mindig is jelen voltak a gyermekeknek szóló kiadványok. Egy különleges példa erre egy gazdagon illusztrált, Berlinben kiadott hágádá, 1936-ból. A nácik hatalomra jutása után megjelent kiadvány kivágott, mozgatható képekkel készült, hogy ezzel is motiválja a gyermekeket a széder esten való aktív részvételre. Licitálni lehet majd egy ennél régebbi, 1865-ben,Thesszalonikiban megjelent, szintén gyermekek részére szerkesztett hágádára is. A kiadvány címlapján üdvözlő sorokat találunk a török szultán, Albdülaziz felé, és egy feliratot, melyből kiderül, hogy a könyvet gyermekek és iskolai tanulók számára készítették, a szfárádi zsidók szokásai szerint.
A gettóharcos, hászid rebbe hágádája Varsóból
Előfordul, hogy egy adott könyv értékét nem a nyomtatás helye, időpontja, vagy különleges díszítése adja, hanem egykori tulajdonosának személye. Ez a helyzet azzal a két, 1914-ben készült hágádával, mely két híres, a holokausztban meggyilkolt hászid rebbe tulajdonában volt. A hágádákon láthatók a rebbék kézjegyei, illetve borfoltok, melyek minden bizonnyal a széder esték folyamán kerültek a lapokra. Az egyik neves vallási vezető Ávráhám Jehuda Danziger rabbi, az alexanderi rebbe, aki Lodzban vezette híveit és a chelmnói koncentrációs táborban vesztette életét. Hágádájába személyes sorokat is írt. A másik rebbe, Jiszráel Schapira rabbi a grodzinsky hászidokat vezette. A varsói gettófelkelés során kivette a részét a harcokból, majd Treblinkában veszett oda.
A legelső hászid hágádá
1794-ben, amikor a berdicsevi Lévi Jicchák rabbi, a ljádi Snéur Zálmán rabbi (a lubavicsi dinasztia megalapítója) és a breszlávi Náchmán rabbi még az élők sorában voltak, Lublinban kinyomtatták az első, hászid rítusú hágádát. A kiadványt a mezricsi és a zalicsi mágidok tanítványai szerkesztették. A hágádá előszavában a berdicsevi cádik annak a reményének ad hangolt, hogy a könyv „sokakat visszatérít a bűntől”.
A rejtőzködő zsidók hágádája
Az évszázadok folyamán a peszáchi hágádá nemcsak a széder esték nélkülözhetetlen kelléke volt, hanem a zsidó identitás egyik fontos szimbólumává is vált. Ezt példázza az 1928-ban, Portóban kiadott hágádá, mely a Portugáliában élő, kényszerből kitért, de zsidó gyökereihez visszatérni kívánó marranók számára készült, portugál nyelvű fordítással és magyarázatokkal. A hágádát a portói közösség feltámasztója, Arthur Carlos de Barrus Basto szerkesztette, akiről egy korábbi cikkünkben olvashattak részletesen.
Széderest Monopolyban
Korának egyik legjelentősebb rabbija, Don Jicchák Ábárbánel 1496-ban magyarázatot írt a peszáchi hágádához, melyben reményt próbál adni a sok üldöztetésen átesett ibériai zsidóknak. Ő maga is viharos éveket élt át: eleinte a portugál király kincstárnoka volt, de egy intrika miatt menekülni kényszerült. Ezután a spanyolországi Toledóban telepedett le, ahol ismét kincstárnoki rangban szolgálhatott. Néhány év múltán innen is elűzték, együtt a többi spanyolországi zsidóval. Ekkor Nápolyba utazott, ahol hamarosan szintén kincstárnoknak nevezték ki, de innen is futnia kellett. Ezután az északabbara fekvő Monopoly városában telepedett le. Kommentárjaival ellátott hágádáját végül a közeli Velencében nyomtatták ki 1545-ben.
A kinetikus hágádá
Az aukció egyik darabja a kinetikus izraeli művészet legfontosabb alkotója, Jáákov Ágám által illusztrált hágádá. A selyemnyomatokból álló hágádát egyedi, modern stílusú díszítéssel és a rá jellemző színskálával látta el a művész.
Forrás: Arutz7