David Weiss Halivni a Talmud forráskritikai megközelítésének nagyszerű és néha komoly vitákat kiváltó művelője volt – írja megemlékezésében az Arutz7.

Weiss a ma Ukrajnához tartozó Gyertyánligeten született és négyéves korától nagyapja máramarosszigeti otthonában nevelkedett. Ötévesen már ilujnak, csodagyereknek tartották és nagyapja irányítása alatt 15 évesen szerzett szmichát, azaz rabbidiplomát. Egy évvel később azonban Auschwitzba deportálták, majd néhány másik lágert követően Mauthausenben szabadult fel. Ő volt családja egyetlen túlélő tagja.

18 évesen érkezett az Újvilágba, ahol hamar felismerték rendkívüli tehetségét. A Chaim Berlin jesivában tanult, közben elvégezte a gimnáziumot és filozófiai doktorátust szerzett a konzervatív mozgalom fellegvárában, a Zsidó Teológiai Szemináriumban, ahol később hosszú éveken át tanított. Az intézményt 1983-ban hagyta el, amikor a szeminárium vezetősége úgy döntött, hogy nőket is rabbivá avat. Ezt követően a Union for Traditional Judaism elnevezésű rabbiiskola élére állt, mely olyan rabbikat és tudósokat tömörített, akik, akárcsak ő, szakítottak a konzervatív mozgalommal. Tanított a jeruzsálemi Héber Egyetemen, a Bár-Ilán Egyetemen és néhány amerikai egyetemen is.

Felesége a vizsnici rebbék leszármazottja, a Zipporah Hager volt, három fiuk született. Nevét eredetileg szerette volna Weissről Halivnire változtatni, vagyis héberesítve használta volna német családnevét, mivel elbeszélése szerint a koncentrációs tábor egyik őrét szintén Weissnek hívták, ám nagyapja és szeretett tanára, Jesájáhu Weiss emlékére megtartotta a Weiss nevet is. Egyik fia nagyapja nevét viseli. Három fiából ketten a jogászi pályát választották, egy rabbidiplomát szerzett és Izraelben él.

Weiss leginkább arról ismert, hogy a forráskritika módszerével közelítette meg a Talmudot és a hagyományos felfogástól eltérően nem egységes és oszthatatlan alkotásként, hanem egymásra rakódott tradíciók és olvasatok halmazaként tekintett a szövegre. Bár megközelítéséért sokan támadták, kiállt amellett, hogy munkássága és szövegértelmezése a vallásos hagyomány láncolatába illeszkedik.

Tudjon meg mindent a Talmudról!

Elmondjuk, hogy miről szól a Talmud szövege és, hogy ki írta.

A holokauszt kapcsán gyakran kifejtette, hogy miként maradt meg tórahű, imádkozó, szombattartó zsidónak az átélt szörnyűségek után. Elutasította azt a felfogást, miszerint a holokauszt Isten büntetése lett volna a bűnös zsidók számára. Szerinte Isten „visszahúzódott a történelemben való részvételtől és lehetőséget adott az emberiségnek, hogy megmutassa a képességeit, legyen az akár jó, akár gonosz. Szerencsétlenségünkre a soá idején az emberiség megmutatta, milyen soha nem látott gonoszságokra képes”.

Weiss Halivni évtizedeken át volt az ortodox Kehilat Orach Eliezer vezetője Manhattanben. Bár a zsidó szövegeket a konzervatív mozgalom nézőpontjához közelebb álló módon közelítette meg, mégsem érezte magát a konzervatív mozgalom tagjának. Európai ortodox zsidó neveltetése soha nem engedte őt túlságosan messzire menni. A Zsidó Teológiai Szeminárium vezetősége számára írt lemondólevelében így fogalmazott:

„Személyes tragédiám, hogy azokkal az emberekkel, akikkel együtt imádkozom, nem tudok beszélni, akikkel pedig beszélek, azokkal nem tudok együtt imádkozni. Amikor azonban nyílt lapokkal játszunk, akkor mindig azokkal tartok, akikkel együtt imádkozom. Mert beszéd nélkül tudok élni, ám imádkozás nélkül nem.”

Tanítványai rajongtak érte. „Ösztönösen szeretett Tórát tanítani. Annyira, hogy úgy érezte: mi segítünk neki azzal, hogy hajlandók vagyunk tanulni tőle” – mondta egyik tanítványa a Hartman Intézetből. Nyugdíjba vonulása után Halivni Izraelbe költözött és még kilencven évesen is tanított a Héber Egyetemen és a Bár-Ilánon. 2008-ban kapta meg a rangos Izrael-díjat.

„Bár méretre kicsi volt, David Weiss Halivni professzor intellektuális óriás volt, saját korának legendás alakja és az Izraeli Nemzeti Könyvtár szeretett barátja. A könyvtárban valóságos bútordarab volt, órák ezreit töltötte ott kutatásaiba merülve vagy más tudósokkal, illetve tanítványaival beszélgetve”

– áll a Nemzeti Könyvtár közleményében.

Halivni bámulatos jártassága a zsidó szövegekben legendás volt. „Mintha egyszerre kukucskáltunk volna be Babilóniába, Lucenába, Wormsba, Lublinba, Kairóba, Jeruzsálembe, stb. [utalás híres zsidó oktatási központokra]. Mindegyik egyszerre, de egymástól gondosan elválasztva volt látható” – mondta Aaron Alexander washingtoni rabbi Halivni oktatási módszeréről.

„Mindezt olyan alázattal tette, ami azonnal láthatóan és nyilvánvalóan teljességgel eredeti és őszinte volt.”

Emléke legyen áldott!

Fotó: Wikipédia