Tévész 13-án, – a polgári naptár szerint idén január 6-án – van 82. éve, hogy a híres felsővisói rabbi, reb Hager Menáchem Mendel eltávozott az élők sorából.
Hager rabbi, vagy ahogy környezete emlegette, reb Mendele igen fiatalon, 56 évesen hagyta maga mögött földi ragyogását, hogy aztán az Örökkévaló közelébe költözhessen. A híres vizsnici haszid dinasztiából származott, apja a harmadik vizsnici rebbe, reb Jiszráél Hager volt, kinek halála után sokan benne látták utódját, ám nem kívánt magának ilyen babérokat, hanem megmaradt visói rabbinak, ahol apja dicsőségére, Bét Jiszráél („Izrael háza”) néven hatalmas jesivát alapított, ahol átlagosan nem kevesebb, mint 200–300 diák tanult az éjt nappallá téve.
Nem csoda hát, hogy halálakor az orthodox zsidó sajtónak a Tóra szavait jutottak eszébe, hogy a rebbe utáni veszteséget legjobban „gyermekei”, vagyis a jesiva bócherei tudják átérezni: „… egész Izrael háza („Bét Jiszráél”) megsiratják a tűzvészt, melyet az Örökkévaló bocsátott ki” (3Mózes 6:10.).
Neves tóratudós volt, melyet egy 1909-es budapesti történet már a fiatalkorából is igazol, amikor az akkor még csak 23 éves reb Mendele édesapját kísérte a magyar fővárosba. Az egészségügyi út kapcsán a vizsnici rebbe fiával és kísérete természetesen ellátogatott a híres pesti orthodox főrabbihoz, Reich Jákov Koppelhez, aki szépen megterített gyümölcsökkel teli asztalnál fogadta őket.
„Vizsnicer rebbe, bocsásson meg, de én nem tudom, hogy szokás maguknál, kínálja meg híveit, úgy ahogyan ez Vizsnicen szokásos.” – mondta Reich rabbi.
„Pester rav, én attól tartok, hogy nem nagyon fog önnek tetszeni, ahogy a haszidok csinálják…” – mondta mosolyogva a vizsnici rebbe, majd áldást mondott egy szőlőfürtre, evett egy szemet a gyümölcsből, majd a hívei nekirohantak kézzel a tányérjának és a „sirájim”-ot, vagyis a rebbe szent maradékát felfalták.
Reich rabbi aztán viszonozta a látogatást fiaival a verbói és medgyesi rabbikkal. Amikor megérkeztek, akkor a vizsnici rebbe még az orvosprofesszornál volt, ezért reb Mendele fogadta a vendégeket. Talmudi témákról folyt a diskurzus, s elképedt megelégedéssel látták, hogy a fiatalember milyen pontosan, oldalszám szerint idézi a legapróbb talmudi részleteket is. Ezt aztán megosztották a rebbével is, akit igen nagy büszkeséggel töltött el fia tudása.
Emlékéből fakadjon áldás!
| Forrás: „A felsővisói főrabbi”, Orthodox Zsidó Ujság, 1941. 3. évf. 4. szám, 3. o. |
Fotó: The Hasidic synagogue in Vyzhnytsia.