Mártások lakomához.
A Vájechi hetiszakasszal fejeződik be a Tóra első könyve, a Berésit. Miután szombaton a felolvasó szájából elhangzott az utolsó mondat, a közösség tagjai – akik a legtöbb helyen felállva hallgatják az utolsó mondatokat – hangosan így szólnak: cházák, cházák, venitcházek – legyünk erősek, legyünk erősek és erősítsük egymást és másokat is. A mai szokás az, hogy a Tóra minden egyes könyvének befejezésekor elhangzik ez a mondat, azonban középkori források arról tanúskodnak, hogy egykor minden egyes alija (a hetiszakasz egy-egy felolvasott része) után elmondták.
Vannak olyan vélemények, melyek szerint a cházák szónak kellene háromszor elhangoznia, mások szerint cházák venitcházek a helyes formula, és a kétszer elhangzó cházák szó valójában egy nyomdász hibájának köszönhető. Az elfogadott szokás azonban ettől függetlenül a fent említett alak: cházák, cházák venitcházek.
A mondatot a felolvasón kívül minden jelenlevő egyszerre mondja. A felolvasó nem, hiszen ez bizonyos mértékben egy rá vonatkozó áldás. Ő a közösség után mondja el ugyanezt a mondatot. Közösségi áldásként is felfogható ez a mondat, annak jelzéseként, hogy a közösség együtt ért el egy mérföldkövet, a Tóra egyik könyvének a befejezését.
Amikor valaki – egyén vagy csoport – tanulás során elér egy könyv végére (legyen az tórai, misnai, talmudi, vagy más háláchikus könyv), úgynevezett szijumot tart (vagy tarthat). A név jelentése: befejezés. Ünnepélyesen átveszik az utolsó néhány mondatot vagy témát, és kisebb-nagyobb lakomával, családi, baráti, vagy nagyobb körben ünneplik meg e mérföldkő elérését.
A szijumhoz tartozó étkezés szeudát micva, vagyis micvalakoma – egy parancsolat teljesítését ünneplő étkezés. Ilyen szeudát micva például egy körülmetélési szertartást, illetve esküvőt követő étkezés vagy a három szombati lakoma. Egy családtag elhalálozása utáni harminc napban szokás, hogy az elhunyt emlékére befejeznek egy talmudi traktátust, és a harmincadik nap (slosim) után micvalakomával kiegészített közös szijumot tartanak az eltávozott emlékére. A peszáchot megelőző napon, mely az elsőszülöttek böjtje, szintén szokás szijumot tartani a zsinagógákban, melyen – mivel micva -, az elsőszülöttek is részt vehetnek. Egy tóratekercs megírásának befejezését is közös ünnepléssel és micvalakomával teszik jelentős eseménnyé, ez is egyfajta szijum – befejezés.
A szijumot ünneplő micvalakoma szokásának eredetét a Talmudban találjuk meg több helyen is. Egy helyen például (Sábát 118b-119a) azt olvashatjuk, hogy Ábáje áldásra érdemesnek tartotta magát, mivel mindannyiszor, ahányszor azt látta, hogy egy tanuló befejezett egy-egy szakaszt, lakomát rendezett a tanulóknak és a tudósoknak. A midrás (Kohelet Rábá) elmondja, hogy Slomó (Salamon) király ünnepélyes lakomát tartott, amikor megkapta az egész Tóra ismeretének ajándékát, és ezt tartják bölcseink a Tóra megírásának befejezését követő micvalakoma eredetének.
Aki tehát szorgalmasan, szimchát Torától kezdve hétről hétre végigtanulta a Tóra első könyvét, megérdemli, hogy lakomával ünnepelhesse azt. Például egy kellemes kerti grillpartival (már ahol az időjárás megengedi), melyen az ízletes húsok és zöldségek mellett salátákat is felszolgálhatunk. A saláta kínálat színesítéséhez egy rózsaszín és egy zöld tchinát (szezámmag-krém) ajánlunk, mely húsok, zöldségsaláták kiváló kiegészítője, az izraeli étkezéseknek pedig a chumusz (csicseriborsó krém) mellett elmaradhatatlan – és egészséges – alkotóeleme.
Rózsaszín és zöld szezámmag-szósz
Párve, glutén- és tojásmentes
1 doboz tahini (nyers szezámmag-krém, legjobb a teljes, hántolatlan magból készült, hiszen ennek a legmagasabb a kalcium-tartalma)
Negyed nyers cékla
Nagy csokor petrezselyem
½ pohár víz
Só, ízlés szerint
2 ek. citromlé
2 gerezd fokhagyma
A zöld tchinához a petrezselymet hideg vízbe áztatjuk, majd fény ellenében alaposan megvizsgáljuk, nehogy bogár, vagy kártevő legyen rajta. A kemény szárakat eltávolítjuk, a leveleket és a lágy szárrészeket negyed pohár vízzel és egy gerezd fokhagymával aprítógépbe tesszük, és néhány perc alatt egyneművé turmixoljuk. Hozzáadjuk a tahini felét, megsózzuk és citromlével ízesítjük. Összeturmixoljuk. Ha túl sűrű lenne, apránként adjunk hozzá vizet, amíg a kívánt állagot el nem érjük.
Rózsaszín tchina esetén ugyanígy járunk el. Turmixolás után érdemes a keveréket leszűrni és csak a fennmaradt folyadékot használni, hogy a tchina krémes maradjon.
zsido.com