254 éves imakönyv került elő egy Bnéj-Brák-i gyűjtő kollekciójából, írja az anash. Az szent Ári (Árizál) rítusát követő kabalista szidurt, vagyis imakönyvet a haszidizmust megalapító Báál Sém Tov egyik tanítványa, a raskovi Sabszi rabbi írta kézzel. Az 1770-ben másolt szidur a mai Árizál imakönyvek alapját képezi. Tudjuk, hogy a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek, az ötödik (rebbe Rásáb) és a hetedik Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi egyaránt a raskovi ráv Sabszi imakönyvét használta a hágádá felolvasásánál és a sófárfújásnál.
A 237 oldalas kézirat egy könyvgyűjtő unokájának otthonából került elő. A gyűjtő még a holokauszt előtt vásárolta meg a kéziratot.
Ez a könyv képezi a 24 évvel később, 1794-ben kiadott, közkedvelt szidur és későbbi imakönyvek alapját. Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe úgy tartotta, hogy az Árizál rítusát követő imakönyvek közül Sabszi rabbié a legpontosabb. A rabbi ismert kabalista volt, számos kabalisztikus és hászidizmusról szóló könyvet írt.
A műgyűjtő nagyapa később a Szentföldre küldte a kéziratot. A könyvtárat unokája örökölte, és egészen a közelmúltig nem is tudta, micsoda érték van a birtokában. A szükséges ellenőrzést követően a szakemberek minden kétséget kizáróan megállapították a kézirat eredeti mivoltát, és az imakönyv jövő héten kerül kalapács alá. Kikiáltási ára 150 000 dollár, vagyis közel 56 millió forint. Érdekes, hogy ugyanennek az imakönyvnek egy korai nyomtatott példánya nemrégiben 107 000 dollárért, vagyis majdnem negyvenmillió forintért kelt el.