A haszid világ egyik legkedveltebb alakja az anipoli reb Zusa. A mezricsi mágid szeretett tanítványa és a híres lizsenszki rebbe bátyja volt, s jóllehet ő nem írt könyveket, mégis jelentős nyomot hagyott a zsidó világban. Az anipoli rebbe jorcájtja svát hónap 2-án volt.
Reb Zusa életéből Menachem Posner rabbi gyűjtött össze 15 érdekességet a chabad.org oldalán.
1. Apja fogadós volt
Reb Zusa születési dátumát homály fedi, viszont úgy vélik, hogy egy Tiktin melletti kis faluban élő Eliezer Lipa, egy jómódú és Tóra-tudós fogadós fia volt.
2. Anyja írástudatlan, de derék asszony volt
Mint a korszakban a legtöbb zsidó asszony, úgy reb Zusa édesanyja, Mirel asszony sem tudott héberül olvasni, ugyanakkor minden olyan erénnyel meg volt áldva, amiknek a zsidó ősanyák a birtokaiban voltak. Mirel asszony egyik legkiválóbb tulajdonsága a nagylelkűsége volt, csütörtökönként egy kocsissal körbevitette magát a szegények között, hogy pénzt oszthasson nekik, hogy legyen miből sábeszra ételt készíteniük. Nagylelkűségéből viszont nem csinált műsort, – annyira szerény volt, hogy még a kocsis sem látta soha a jótevő arcát, így aztán senki sem tudta meg kilétét.
3. Testvérével önkéntes száműzetésben éltek
A két fivér nincstelenül, egyik helyről a másikra vándorolt miközben az idegenek jóindulatára voltak utalva. Ez a fajta viselkedés nem volt példanélküli a korszak haszid mesterei között, akik aszkéta életükkel a lelküket akarták megtisztítani, önkéntes száműzetésükkel pedig a jeruzsálemi Szentély lerombolásáról emlékeztek meg. Ugyanakkor, reb Zusa és testvére, reb Elimelech az önkéntes száműzetésük során a vallástalan zsidó embereket is igyekeztek visszatéríteni az Örökkévalóhoz. A módszerük pedig az volt, hogy reb Elimelech reb Zusát szidta – az állítólagos – bűnei miatt, amiért a fivér zokogásban tört ki. A szemtanúk közül sokakat serkelt megtérésre a jelenet.
4. Nevét sokféleképpen írják
Utóneve Mesulám, második neve pedig Zussmann (legalábbis így írta le az Álter rebbe és kortársai), de szokás Zusiának, Zusziának, Zisának, Zuszilnak vagy Zusának is átírni. És ha azt gondolnánk, hogy csak az utóneve létezik különböző változatokban, akkor tévedünk, ugyanis vezetékneve sem egyértelmű, a közvetlen családtagok nevei alapján lehet Weisblum, Lipman és Aurbach is. A legtöbben viszont úgy hívják: „a rebbe, reb Zusa”.
5. Mindenből tanulság vonható le
A haszid filozófia egyik központi tétele, hogy minden és mindenki a környezetből katalizátorként használható ahhoz, hogy közelebb kerüljön az Örökkévalóhoz. Reb Zusa például hét leckét tanult meg egy tolvajtól: a) Csendesen dolgozik, anélkül, hogy mások tudnának róla. b) Készen áll arra, hogy veszélybe sodorja magát. c) A legkisebb részlet is óriási jelentőséggel bír számára. d) Odaadással dolgozik. e) Lelkes. f) Magabiztos és optimista. g) Ha elsőre nem sikerül neki, akkor újból és újból megpróbálja.
6. Csak kevés írott szó maradt utána
Azt mesélik, hogy amikor a mezricsi mágid, reb Dov-Ber tanítani kezdett, akkor reb Zusa annyira el volt ragadtatva, hogy izgalmában végig azt kiabálta: „oj oj oj”. Olyan hangzavart csapott, hogy a többi tanítvány inkább elhagyta a termet. Így aztán, mivel reb Zusa nem „hallotta” mesterét, ezért nem is „tanított”. Akárhogyan is, végül csak kevés, neki tulajdonított tanítás jelent meg nyomtatásban, így például az első 1902-ben, Varsóban a Menorát Záháv című könyvben.
7. Kortársai nagy tiszteletben tartották
Amikor az Álter rebbe készen állt új könyvének, a Tánjának a kinyomtatására, mielőtt ezt megtette volna, két emberhez fordult jóváhagyásért. Az egyikük reb Zusa volt.
Az Álter rebbe egyszer azt mondta, hogy három ember van, akit „lélek szinten” szeret. Különböző hagyományok léteznek arról, hogy pontosan ki is volt ez a három különleges személy, de mindegyik szenárió egyetért abban, hogy reb Zusa volt az egyikük.
8. A legbonyolultabbat is képes volt elmagyarázni
Rengeteg történet kering arról, hogy reb Zusa leegyszerűsített szavakkal volt képes megvilágítani a legkomplexebb tanításokat is. Sálom Dov-Ber lubavicsi rebbe mesélte, hogy egyszer, amikor a mezricsi mágid tanítványai Maimonidész (más forrás szerint a Zohár) kódexének egy tekervényes pontját tanulmányozták, akkor reb Zusa megkérdezte, hogy társulhatna-e hozzájuk, ám társai elküldték azzal, hogy a szöveg bőven meghaladja az ő szintjét.
Reb Zusa erre sírni kezdett, majd addig mondogatta magában, hogy „Zusa nem érti ezt, Zusa nem érti ezt.” míg végül elaludt. Mikor viszont felébredt, mindent világosan értett és elmagyarázta a szöveget azoknak, akik korábban elküldték őt. Megértett mindent, hiszen a kérdéses részt maga Maimonidész tanította meg neki álmában…
9. Szegény volt, de boldog
Mesélnek egy történetet valakiről, aki nem volt képes elfogadni körülményeit, ezért elment a mezricsi mágidhoz, aki elküldte a köztudottan nincstelen reb Zusa viskójába, aki ezt mondta: „Nem tudom miért küldtek hozzám, mit mondhatnék én neked a nélkülözésről? Mindenem megvan, amit csak egy ember kívánhat!”
10. Felismerte egyedülálló életcélját
Híres történt, hogy amikor reb Zusa a halálos ágyán feküdt, remegett az ijedtségtől: „Nem attól félek, hogy megkérdezik tőlem, hogy miért nem voltam Mózes.” – magyarázta a körülötte állóknak „Attól viszont tartok, hogy megkérdezik tőlem, hogy Zusa, miért nem voltál Zusa?”
11. Alázatból harmadik személyben beszélt magáról
Reb Zusa sosem említette magát egyes szám, első személyben, sose mondta, hogy „én”, helyette inkább olyanokat mondott, hogy „Ezt Zusa nem érti.”, „Zusa nem érzi jól magát.” stb. Elhíresült mondása volt a következő, melyet a földnek mondott: „Piszok, kosz, nagyobbak vagytok Zusánál, akkor miért jár ő rajtad? De ne félj, eljön a nap, amikor alád temetik.”
12. A tsuvá öt jelentése
Reb Zusa a bűnbánat „mestere” volt. Egész nap egy apró jegyzettömbbe jegyezte le aznapi kudarcait. Lefekvés előtt pedig elővette a noteszt, majd bűnbánatot tett az Örökkévalónak, s könyörgött Neki, hogy bocsátson meg. Addig sírt, míg könnyei le nem mosták aznapi „bűneinek” lajstromát.
A héber tsuvá szót „visszatérésnek” vagy „megtérésnek” fordítanak és egy öt elemes mozaikszó:
T: Támim – „Légy őszinte (támim) az Örökkévalóval, a te Isteneddel.”
S: Siviti – „Mindig magam elé állítom (siviti) az Örökkévalót.”
U: Veáhávtá – „És szeresd (veáhávtá) embertársaidat, mint önmagadat.”
V: Bechol – „Minden (bechol) utadban ismerd fel az Örökkévalót.”
H: Hacnéa – „Alázatosan (hacnéa”) járj Isteneddel.
13. Csak a jót látta másokban
Még ott is, ahol mások csak bukást láttak, Zusa rabbi képes volt pozitívan megnyilatkozni. Reb Zusa egyszer azt mondta: „Köztudott, hogy amikor egy zsidó vétkezik, akkor egy gonosz angyal jön létre. Sosem láttam még azonban egy teljes gonosz angyalt. Mindegyikből hiányzik valami, egy kéz, egy láb stb. Mert még ha egy zsidó vétkezik is, akkor legbelül összetörik és így képtelen egy teljes gonosz angyalt létrehozni.”
14. Félni akart Istentől
Reb Zusának a Mennyországtól való félelme legendás volt, ám azt az Örökkévaló iránt érzett határtalan szeretete elpalástolta. Amikor ezt felismerte, akkor ő maga kérte az Istentől, hogy megfelelő félelmet érezhessen az Eljövendő Világtól. És Isten teljesítette kívánságát, hiszen fohásza után rögtön reszketve rogyott össze…
15. Mestere közelében pihen
Az 1800-as év elején, vagyis 5560. svát hónap 2-án tért vissza Teremtőjéhez. Anipoliban, szeretett mestere, reb Dov-Ber mellé helyezték végső nyugalomra. Sajnos a temetőt a vészkorszakban a nácik lerombolták, de a túlélő zarándokok később egy közös emléket állítottak a mezricsi mágidnak és reb Zusának.