Nyílhegyeket, ékszereket és korsókat találtak abból az időszakból, amikor Babilónia elfoglalta Jeruzsálemet.
A University of North Carolina kutatói a Sion-hegyen felfedeztek ékszereket is, amik igen jellemzőek voltak erre a korszakra. A kutatók szerint a leleteknek ez a fajta egysége egy rétegben (égett fa, hamu, a korra jellemző ékszerek, kerámiák és fegyverek) a hódítás konkrét eseményére utalnak – olvasható a jpost.com cikkében.
A csoport izraeli szakemberekkel együtt már egy évtizede kutat Jeruzsálemben és már eddig is számos jelentős tudományos megállapítást tett a város több történelmi korszakával kapcsolatban is. Ám, kétségtelenül a mostani a legfontosabb, hiszen Jeruzsálemnek a babilóniai király általi leigázása a zsidó történelem egyik kiemelkedő, tragikus mozzanata. A szakemberek szerint a bizonyítékok egyértelműek: senki nem hagy hátra önszántából arany ékszereket és senki nem tart az otthonában nyílhegyeket. Ékszerek egyébként ritkán maradnak meg ilyen területeken, mivel a hódítók jellemzően beolvasztották a zsákmányt.
Úgynevezett szkíta nyílhegyeket más harctereken is találtak ebből a századból, ezeket pedig a babilóniai harcosok használták – magyarázta a kutatás egyik vezetője. Más, pusztításra utaló réteget nem fedeztek fel az időszámítás előtti VII.-VI. századból, ez is erre a konkrét, bibliai eseményre utal. A csatában a város és az első Szentély is elpusztult, a zsidók jelentős részét pedig elhurcolták.
zsido.com
Kép: jpost.com