Trump első külföldi útja: az amerikai közvélemény Izrael-párti

Donald Trump első hivatalos útja Szaúd-Arábiába, Izraelbe és a Vatikánba vezetett, majd Brüsszelben vett részt a NATO csúcstalálkozóján. A hazai közvélemény nagy várakozással figyelte, hogy ellentmondásos megnyilatkozásai után miként szerepel a nemzetközi politika színterén.

A Gallup éves külpolitikai felmérése szerint a legtöbb amerikai támogatja országuk aktív szerepét a világban, és jelentős többségük azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is fontos szerepet kell játszania a külügyekben. Ami a Trump által követett célokat illeti, az amerikaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak a terrorizmus megakadályozásának, a nukleáris fegyverek korltozásának, és annak, hogy az USA energiaellátása biztonságos legyen. A kutatás felmérte az elnök első külföldi útjainak hazai visszhangjait is.

Szaúd-Arábia

Az amerikaiak szemében általában negatív kép él Szaúd-Arábiáról, amely a Gallup februári felmérésében 31%-os kedvelési arányban fejeződött ki a 65%-os kedvezőtlen értékeléssel szemben.

Izrael és a Közel-Kelet

Tíz amerikaiból hét kedvező véleménnyel van Izraelről, ez a szám még magasabb a republikánus szavazók körében. Az önálló palesztin állam ügye megosztja az amerikai válaszadókat: kicsit kevesebben támogatják, mint ahányan ellenzik, azon belül 25% a republikánus és 61% a demokrata támogatók aránya. Az Egyesült Államokban a palesztin hatóság szimpátia-indexe továbbra is alacsony (24%), és a republikánusoknál ez az arány még alacsonyabb (13%). Az amerikaiak továbbra is inkább az izraeliekkel, mintsem a palesztinokkal szimpatizálnak a közel-keleti konfliktusban.

Vatikán

Az amerikaiak 23%-a tartja magát katolikusnak. A lakosságnak ez a csoportja nem mutat jellegzetességeket az elnökhöz fűződő viszonya kapcsán, véleményük nagyjából az országos átlagokat tükrözi. A korábbi exit poll azt mutatta, hogy a katolikusok 50%-a Trumpra, 46%-uk Clintonra szavazott. Az amerikaiak körében Ferenc pápa szimpátia-indexe magas (2015-ös amerikai látogatása után) 70% volt. Mivel az elnöké mindössze 44% – így érthető, hogy az elnök miért gondolta fontosnak a katolikus egyházfővel való találkozást annak ellenére is, hogy ott a pápa számos, számára kellemetlen témával szembesíthette, mint például a bevándorlás, a menekültügy vagy az éghajlatváltozás kérdése.

NATO

Trump nyilvános véleménye a NATO-ról az elmúlt hónapokban igen változatos volt. Az elnök januárban a szervezetet „elavultnak” nevezte, de áprilisra meggondolta magát, és azt mondta, hogy már nem hiszi, hogy a NATO felett eljárt az idő. Trump később részt vett a NATO csúcstalálkozóján is. Tízből nyolc amerikai úgy látja, hogy a NATO-szövetséget fenn kell tartani, amely magasabb, mint amikor a Gallup legutóbb, az 1990-es években tette fel a NATO-ról szóló kérdést. A demokraták a NATO-val kapcsolatban pozitívabban reagálnak, mint a republikánusok, bár az utóbbi csoport szerint is a szövetséget meg kell őrizni.  Az amerikaiakhoz hasonlóan a legtöbb kelet-európai NATO-tagországban a Gallup-felmérések a szövetség fenntartásának erős támogatottságát mutatták ki. Sokan – többek között – a lengyelek, az észtek és a litvánok meghatározó többsége úgy látja, hogy országukat a NATO védi a fenyegetésektől. A NATO tagjai, beleértve az Egyesült Államokat is, nemrégiben csapatokat küldtek ezeknek az országokba, miután Oroszország fellépett Ukrajnában. Az oroszok viszont nem osztják ezt a pozitív nézetet. Hatvanhét százalékuk 2016-ban a NATO-ra fenyegetésként tekintett. Ez a szám 2012 óta 29 százalékponttal nőtt, és ez a legmagasabb arány, amióta (2008) a Gallup vizsgálja az oroszok nézeteit a NATO-ról.

Forrás: Gallup

  • Küldés emailben