A szőlő, ami örvendeztet Istent és embert

A szőlő egyike a legrégebben termesztett növényeknek. Noách (Noé) rögtön az özönvíz vége szakadtával, amikor kiszálltak a hajóból, szőlőskertet ültetett, hogy – bölcseink magyarázata szerint – örömöt hozzon a világba. A kis, jelentéktelennek tűnő, bokorszerű fa termése a zsidóság számára igen nagy jelentőséget hordoz: „örvendeztet istent és embert” – mondja róla a Bírák Könyve. Bár a zsidó hagyomány a friss gyümölcsnél előbbre tartja a belőle készített bort, maga a gyümölcs is hordoz jelentőséget.

Izrael szent gyümölcse

A szőlő, mint gyümölcs, egyike Izrael hét terményének, a sivát háminimnek [a.m. hét fajta], melyek különleges szentséggel rendelkeznek:

Mert az Örökkévaló, a te Istened elvisz téged jó országba… oly országba, hol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma (terem), oly országba, hol olaj és (datolya)méz van. (5Mózes 8:8.)

Ez a hétféle termés számított a korai Izrael legsajátosabb, legbővebben termő növényeinek, és ezeknek fontos szerep jutott a Szentély idejében: első termésüket (héberül bikurim) fel kellett vinni áldozatként sávuotkor a jeruzsálemi Szentélybe. Napjainkban nem áll a Szentély, az áldozatok is szünetelnek, a hét növénynek mégis kiemelt szerep jut, mivel előnyben részesítjük őket a többi növénnyel szemben. Egy tál gyümölcs közül például arra mondjuk az áldást, amelyik a sivát háminim része, és azon belül arra, amelyik a fent bibliai idézetben az „ország” (héberül erec) szóhoz közelebb esik. E gyümölcsök fogyasztása után a mai napig különleges áldásokat mondunk, melyek kiemelik szentségüket és az Izrael Földjével való különleges kapcsolatukat. Ebből is látható, hogy az Izrael Földjén növő gyümölcs különleges szentséget hordoz, és az sem véletlen, hogy más, különleges áldásokkal együtt, a Messiás eljövetelének is előhírnöke. Érdemes tehát észben tartani, ha az Ország gyümölcsét fogyasztjuk, hogy a Talmud (Szánhedrin 98a.) szerint:

Nem lehet kifejezőbb [jele] a megváltásnak, mint amit mondottak: Ti, Izrael hegyei, nyújtsátok ki az ágaitokat és adjátok gyümölcsötöket népemnek, Izraelnek…

Vagyis a bőséges gyümölcstermés az eljövendő megváltást jelzi. A szőlő ezen kívül, a megváltás-gondolatkörrel összhangban, a boldogságot, békét és biztonságot is szimbolizálja:

És biztonságban lakott Jehuda meg Izrael ki-ki szőlőtője alatt és fügefája alatt Dántól Beér-Seváig, Salamonnak minden napjaiban. (1Királyok 4:25.)

 

A feldolgozott szõlõ

A szőlőből készült bort olyan, örömteli alkalmakkor fogyasztjuk a rituálé részeként, mint a szombati, vagy ünnepi kidusok, a brit milá (körülmetélés), vagy az esküvő. Így a szerény megjelenésű szőlőtőke, melyből a zsidó hagyomány legfontosabb italát, a bort adja, emlékeztet minket, hogy nem a külső megjelenés határozza meg az embert, hanem a cselekedetek, melyekkel egyaránt örömöt okozunk Istennek és embertársainknak.

A szőlőből a boron kívül aszalással mazsola is készülhet, mely, bár nincs olyan különleges státuszban, mint a bor, mégis szerepel a zsidó hagyományban: a ros hásánára (újévre) készített ünnepi kalácsot szokás édes mazsolával gazdagítani, illetve a szintén ros hásánákor fogyasztott, édes sárgarépa cimesz összetevője is lehet a mazsola.

A Tóra a fentieken kívül is számos helyen említi a szőlőt, illetve a belőle származó bort. Amikor az Egyiptomból való kivonulás után a nép a pusztában bolyongott, Mose (Mózes) kémeket küldött az országba, hogy megtudják, mi vár ott rájuk. A kémek hatalmas gyümölcsökkel tértek vissza:

Elérkeztek Eskol [a.m. fürt] völgyéig és ott levágtak egy szőlővenyigét és egy szőlőfürtöt, és vitték azt ketten a póznán; meg a gránátalmákból és a fügékből. (4Mózes 13:23.)

Izrael népét a próféták – többek közt – szőlőhöz hasonlították:

Terjeszkedő szőlőtő Izrael, megtermi gyümölcsét (Hoseá 10:1.)

… az Örökkévalónak, a seregek urának szőlője Izrael háza (Jesája 5:7.)

A Hasmóneusok, illetve a Bár-Kochbá felkelés (a polgári időszámítás szerinti 132-135) idejében vert zsidó pénzeken is szőlő szerepel, amit egyesek a szőlő és Izrael azonosításával, mások pedig inkább a szőlő termékenység-szimbólum mivoltával magyaráznak. A pénzeken, mozaikpadlókon stb. megjelenő szőlővessző lehet a Messiás eljövetelének szimbóluma, Izrael népének megjelenítése, vagy a Tóra leképezése. Egyes magyarázatok szerint a teremtéstörténetben szereplő élet fája szőlő volt.

 

A szerény szõlõ

Végül az etimológiai megközelítés: a szerény, alázatos je­lentésű „ánáv” szó és a szőlő egyes számú, azonos ala­kú, de másként írandó héber neve érdekes összehasonlításra ad alapot. A zsidó hagyomány szerint a héber szavak a teremtéstől fogva léteznek, mivel az Örökkévaló ezen a nyelven teremtette a világot. A héber nyelvben en­nek megfelelően nincsenek véletlen egybeesések, min­den megfeleltetésnek jelentősége van.

Bölcseink a következőképpen magyarázzák a kapcsolatot: a szőlőnek önmagában nincsen jelentősége, sen­ki nem vásárol egy szőlőszemet, és egy szem szőlőből bort sem lehet készíteni. A szőlőt fürtökben vesszük. Ugyanígy, a szerény ember nem tulajdonít jelentőséget önmagának, és a szerepe csak a társadalom egy csoportján belül érzékelhető, életét teljes mértékben megosztja másokkal. Emellett a szőlő nemesebb lesz, ha összetörik, hiszen egy üveg nemes bor többet ér, mint egy szép nagy fürt szőlő – ha a szőlőt összetörik, akkor adja ki igazi értékét. A szerény és alázatos emberre ez is igaz: az ember igazi, belső lényét csak nyomás alatt ismerhetjük meg igazán, és sokan vannak, akik összetörnek ettől. A valóban szerény ember azonban képes a legnehezebb helyzetekből is sértetlen lélekkel, értékekkel gazdagodva kikerülni. Az alázatos ember elfogadja a rá mért megpróbáltatásokat, és lélekben megerősödik általuk.

 

Szőlő fogyasztása után mondott áldás

„Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura a gyümölcsfáért és gyümölcséért, a mező terméséért, a szép, jó és terjedelmes országért, amelyet kedved szerint őseinknek adtál örökbe, hogy gyümölcsét élvezzék, és javából jóllakjanak! Légy kegyes, Örök Istenünk, népedhez, Izraelhez, városodhoz, Jeruzsálemhez, Cionhoz, ahol Jelenléted lakozik, oltárodhoz és hajlékodhoz, építsd újjá Jeruzsálem szent városát mihamarabb, még napjainkban, és vezess fel oda minket, hadd örüljünk felépülésének, hadd együnk gyümölcséből, lakjunk jól javából, s megtisztulva, szentül mondhassunk rájuk áldást! Mert Te, Örökkévaló, jó és jótevő vagy mindenki iránt. Áldunk is Téged a gyümölcsért. Áldott vagy Te, Örökkévaló, az országért és a gyümölcsért!”

 

Fahéjas-mazsolás Bárchesz (ünnepi kalács)

Párve

4 pohár víz; 2 kocka élesztő; 2 ek. cukor; 2300 g teljes kiőrlésű liszt; 3 nagy tojás, plusz 2 tojás sárgája; 2 ek. só; 1 pohár cukor; 1 pohár olaj; 2 pohár mazsola

A tetejére: 5 ek. cukor és 1 kk. fahéj keveréke, valamint 2 tojásfehérje

Az élesztőt egy pohár vízben, két kanál cukor hozzáadásával felfuttatjuk. A lisztet tálba szitáljuk, és a mazsola kivételével sorban hozzáadjuk az összetevőket. Alaposan összegyúrjuk, majd megdagasztjuk a tésztát, és belegyúrjuk a megmosott mazsolát is. Letakarva, meleg helyen legalább két órán át kelesztjük, enyhén átgyúrjuk, majd további egy órán át kelesztjük. Ezután chálát veszünk a tésztából, majd 6 egyforma részre osztjuk. Mind a hat részt 4-4 darabba vágjuk, és hurkákat formázunk a darabokból (oszthatjuk 6-6 darabra a hat tésztadarabot). A tésztahurkák felét meghempergetjük a fahéjas cukorban. Négyes vagy hatos fonással kör alakú bárcheszeket készítünk, vegyesen cukrozott és cukor nélküli tésztaszálakból. Újabb 45 percnyi kelesztés után óvatosan megkenjük a bárcheszeket a tojásfehérjével, és előmelegített, 180 fokos sütőben mintegy fél óra alatt készre sütjük őket.

Szőlősaláta

Tejes, glutén- és tojásmentes

 

1 fej saláta; ½ pohár zöld és ½ pohár lila szőlő (nagy szemű); Feta sajt; 1 ek. olívaolaj; 1 mandarin leve; 2 ek. szezámmag; Só, ízlés szerint

A salátát leveleire szedjük, a külső sérült leveleket kidobjuk, a többit vízbe áztatjuk. A szőlőt megmossuk, a szemeket félbevágjuk, a sajtot felkockázzuk. A szezámmagot száraz serpenyőbe tesszük, és nagy lángon, folyamatosan kevergetve egy perc alatt megpirítjuk. A salátaleveleket fény ellenében ellenőrizzük, nehogy bogár legyen rajtuk, majd megszárítjuk, és feldarabolva nagy tálba tesszük. Hozzáadjuk a többi hozzávalót, megkeverjük és azonnal tálaljuk.

 

Dénes Anna írása

 

  • Küldés emailben