Napóleon szentföldi utazásának emlékére a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár kiállítást rendezett „Napóleon és kora” címmel. A kiállított tárgyak között szerepel az a levél, melyben először merül fel egy zsidó állam és hadsereg megalapítása Izrael földjén.
„A levelet egy ír protestáns ír, Thomas Corbet írta, aki fivérével, Williammel együtt az angolok ellen lázadt, majd mindketten csatlakoztak Napóleon seregéhez. Így írt Corbet a hadvezérnek kissé hibás franciasággal: „Azt javaslom Önnek, hogy szólítsa fel a zsidó népet, hogy a kelet meghódítása és a Szentföld elfoglalása érdekében csatlakozzon Önhöz.” – magyarázta Dr. Mika Lévi-Rubin, a könyvtár egyik kurátora.
A levél 1799-ben született, éppen, amikor Napóleon a Szentföldre érkezett.
„A levélíró szerint a zsidóknak sok pénze van, és szívesen támogatnák Napóleont, hiszen 1800 éve szétszóratásban, megalázottságban és jogfosztottságban élnek, amire csak az lehet az orvosság, ha visszatérnek őseik földjére, és ott saját államot hoznak létre.”
Corbet gondolatait az első cionista kongresszus előtt egy évszázaddal vetette papírra. „Itt egy másfajta cionizmussal találkozunk, ahol a zsidó állam megalapítása nem zsidóktól, hanem keresztényektől ered. A millenista protestáns közösségekben elterjedt az a nézet, hogy Napóleon világhódítása a világvégét jelzi, melyben a zsidó népnek meghatározó szerepe lesz. Hitük szerint miután a zsidók visszatértek országukba, eljön a végítélet napja, és végül ők is felveszik a kereszténységet. Napóleon világmegváltó szerepében egyébként sok zsidó is szilárdan hitt, akik közül számosan csatlakoztak is a francia hadsereghez, mely reményeik szerint elhozza a messiást és így újjáépülhet a jeruzsálemi szentély.” – mondta Lévi-Rubin.
Nem lehet tudni, hogy mi volt Napóleon véleménye a levélben felvetett ötletről, és azt se, hogy válaszolt-e rá. Később azonban közzétett egy felhívást, melyben a seregébe hívta a zsidókat, és arra kérte őket, hogy tartsanak vele a Szentföldre, ahol ismét önálló nemzetként élhetnek majd, és felépíthetik templomukat Jeruzsálemben. Mielőtt 1799-ben megostromolta volna a tengerparti Akkó városát, már előkészített egy kiáltványt, melyben egy zsidó állam létrehozását rendeli el a Szentföldön. Az volt a terve, hogy Akkó bevétele után Jeruzsálemet is elfoglalja, és ott kiáltja ki az új államot. Mivel azonban nem sikerült az akkói ostrom, a zsidók még 149 évig saját ország nélkül maradtak.
A jeruzsálemi kiállítás több tucat eredeti dokumentumot mutat be, és láthatóak térképek, festmények, érmék és több mint ezer egyéb, Napóleonhoz köthető tárgy. A kiállítás anyagát hamarosan digitalizálják, és a Nemzeti Könyvtár weboldalán elérhetővé teszik minden érdeklődő számára.
Forrás: Ynet