Megrongálták Mordecháj és Eszter sírját Iránban

Állítólag nem esett nagyobb kár az épületben.

Az iráni Hámedán városában áll a purimi történet két főhőse, Mordecháj és Eszter sírja. Néhány napja az a hír érkezett Iránból, hogy a sír fölé emelt épületet felgyújtották. Jonathan Greenblatt, a Rágalmazásellenes Liga egyik igazgatója jelentette be az esetet a Twitteren: „Felzaklató hírek érkeztek Iránból, melyek szerint egy zsidó szent helyet, Mordecháj és Eszter sírját éjszaka felgyújtották. Reménykedünk abban, hogy a hatóságok mielőbb törvény elé állítják ezen antiszemita tett elkövetőit, és elkötelezik magukat amellett, hogy híven őrzik Irán minden vallási kisebbségének szent helyeit”. Az esetet a legnagyobb amerikai zsidó szervezetek vezetői is elítélték, és követelték, hogy az iráni rezsim lépjen közbe, ítélje el az antiszemita cselekedetet, és kerítse kézre az elkövetőt.

Nem ez az első eset, hogy a helyszínt a rezsim részéről támadás éri. Néhány éve egy alagúton keresztül próbálták kirabolni, illetve lerombolni. Egy iráni fegyveres milícia tagjai, illetve maga az iráni vezetés az elmúlt hónapokban többször is azzal fenyegetőztek, hogy lerombolják a kettős sírt, és így vesznek elégtételt Izraelen és az Egyesült Államokon. Az épület 2008-ban nyilvánították az Iráni Nemzeti Örökség részévé, ám néhány évvel később, 2011-ben visszafokozták a státuszát, miután elterjedt az a hamis hír, hogy Izrael a jeruzsálemi Al-Aksza mecset lerombolásával fenyegetőzik.

A mostani esettel kapcsolatban a világ különféle zsidó szervezeteinek elítélő nyilatkozatai után néhány nappal iráni tisztségviselők elismerték a gyújtogatás tényét, de tagadták, hogy a tűz komolyabb kárt tett volna az épületben. A helyszínen működő, zárt láncú kamerahálózat az iráni híradások szerint rögzített egy férfit, aki az épület melletti bankból próbált meg behatolni az ősi sírba, és „néhány dolgot megtenni”, ám nem járt sikerrel. Bár a kamerák rögzítették az elkövető arcát, a hatóságoknak állítólag nem sikerült őt azonosítaniuk, és úgy vélik, hogy indítékairól csak azonosítása és elfogása után tudnak majd nyilatkozni. Az eredeti beszámolót később törölték arról az iráni internetes oldalról, ahol megjelent.

A támadásra május 15-én került sor, az úgynevezett Nakba-napon („a katasztrófa napja”), melyet egy nappal Izrael Állam megalapításának polgári dátum szerinti évfordulója (május 14.) „ünnepelnek” attrocitásokkal, erőszakos cselekedetekkel különféle muszlim, illetve Izrael-ellenes csoportok. A helyszín és az időzítés együttesen azt sugallja, hogy a zsidó nép és a zsidó állam ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekménnyel állunk szemben.

Az iráni állami hírportálok szerint Hámedán megye kulturális örökségi és turisztikai irodájának vezetője, Ali Malmir szerint csupán kisebb mértékű kár keletkezett az épületben, néhány kábel és egy szőnyeg rongálódott meg, ám maga a sír érintetlen maradt, és személyi sérülés sem történt.

Ráz Zimmt, a Tel-Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tudományok intézetének Irán-szakértője szerint a sírt rejlő épületről készült legújabb fényképek tanúsága szerint a bejárat két oldalára kívülről egy-egy falfirka került valamikor az utóbbi időben. Az egyiken a néhai Kasszem Szulejmáni iráni főparancsnok látható „kemény bosszú” felirattal, a másikon pedig a Hezbollah terrorszervezet feje, Hasszán Naszrallah „a beteljesedett ígéret” szöveggel. Nem lehet tudni, hogy a graffitik a gyújtogatótól származtak-e, vagy korábban kerültek oda.

A bibliai Eszter és Mordecháj sírja igencsak érzékeny kérdés a mai Iránban. Az iszlamista rezsim ugyanis gyakran hangsúlyozza, hogy különbséget tesz a zsidók és a cionisták között, és nem egyszer ígéretet tett a helyi zsidó közösségek, valamint azok zsinagógáinak és szent helyeinek védelmére. Ezzel szemben a radikálisabb erők, többek között szélsőséges parlamenti képviselők, a purimi történet dicsőítését látják az ősi sírban. Az Eszter könyvében megörökített történelmi eseményt e csoportok az „iráni holokausztnak” tekintik, és régóta fenyegetnek az elpusztításával. Nemrégiben helyi politikusok tettek esküt az emlékhely lerombolására, és arra, hogy palesztin konzulátust létesítenek a helyén, amennyiben Izrael valóban annektálja a „vitatott területek” jelentős részét.

Ezzel szemben perzsa nyelvű közösségi média-felhasználók elítélték a tettet: „Szégyellem magam, hogy Hámedánból származom. Buta és elvakultan vallásos analfabéták nagy csoportja alkotja a város lakosságának többségét. Jó lenne, ha elolvasnák a szent könyvet, és megismernék a történelem fontos alakjait.” – írta Facebook-posztjában az egyik helyi lakos. Egy másik pedig így nyilatkozott: „Irán és az iráni emberek nem antiszemiták. Ezek az ajatollahok, akiknek az egész világgal problémáik vannak.”

zsido.com

Forrás: Arutz7 és TOI

 

  • Küldés emailben