„Loptam, csaltam, hazudtam és még öltem is” – közben megmentette 150 ember életét

96 éves korában elhunyt Marion Pritchard, a csodálatos embermentő.

Az 1981-ben, a Jád Vásem Intézet által a “Világ Igazai” díjjal kitűntetett holland nő a holokauszt során legalább 150 ember, köztük sok zsidó gyermek életét mentette meg, a sajátját is kockáztatva. Az üldözötteket bújtatta, etette, ruházta. Ebben szomszédjai, ismerősei és a holland ellenállás tagjai is a segítségére voltak. 

A Marion van Binsbergen néven született embermentő 19 éves volt, amikor a németek megszállták Hollandiát. Elmondása szerint bátorságát szüleinek köszönheti. Édesapja bíróként dolgozott, és élesen szemben állt a fasiszta eszmékkel, angol édesanyja pedig mély vallásosságra nevelte. Még mielőtt elkezdte volna az üldözöttek segítését, már meggyűlt a baja a megszállókkal. 1941-ben, miközben diáktársaival együtt a szövetségesek rádióadását írták le, hogy a lakosság között terjesszék, rajtuk ütöttek. Marion hét hónap börtönbüntetést kapott, amit le is töltött.

“Addig azt hittem, hogy anyámhoz hasonlóan képes vagyok félelem nélkül élni” – mondta.

Akkor döntötte el, hogy fellép a náci atrocitások ellen, amikor 1942-ben, az egyetemre tartva, tanúja volt, amint a németek kiürítenek egy zsidó gyermekotthont. A zsidókat ebben az évben kezdték deportálni Hollandiából. Összesen 107 000 embert vittek táborokba, közülük csupán 5200-an élték túl a borzalmakat.

“Gyönyörű tavaszi nap volt. Egy olyan utcán haladtam, melyet már gyermekkorom óta ismertem. Egyszer csak azt láttam, hogy a lábuknál, vagy a copfjuknál fogva kisgyermekeket hajigálnak fel egy teherautóra. Megálltam, és nem akartam hinni a szememnek.” – emlékezett vissza Pritchard egy interjúban.

Marion Erica Polakkal

Azt is látta, amint két nő megpróbálja megakadályozni a gyermekek elhurcolását. Végül őket is a teherautóra rakták. Akkor határozta el, hogy minden erejével az üldözöttek segítségére lesz.

Barátai közreműködésével hamis személyigazolványokat szereztek, és búvóhelyeket alakítottak ki. Az élelmiszerhiány ellenére gondoskodtak a bujkálók étkezéséről is. Marion szociális munkásnak tanult az egyetemen, így kapcsolatait felhasználva sikerült olyan családokat találnia, akik hajlandóak voltak zsidó gyermekeket befogadni. Többször élt azzal a módszerrel, hogy megesett leányanyának adta ki magát, és így regisztrált zsidó csecsemőket. Volt olyan csecsemő, akit hónapokig gondozott a sajátjaként, mielőtt befogadókat talált volna számára. Egy zsidó családról három éven keresztül gondoskodott. Fred Polaknak és három gyermekének egy rokona vidéki házában talált szállást. A rajtaütésekre felkészülve begyakorolták, hogy 17 másodperc alatt el tudjanak rejtőzni a padló alatt. A legkisebb gyereknek ilyen esetekben altatót adtak, hogy biztosan csöndben maradjon. Egyszer, amikor a németek egy holland rendőr segítségével házkutatást tartottak, mindenki sikeresen elrejtőzött, így nem találtak meg senkit. A holland rendőr azonban kisvártatva visszatért, mert úgy érezte, valami nincs rendben. Tovább kutakodott és végül rá is talált a búvóhelyre. Ekkor Marion előrántotta kisméretű pisztolyát, és agyonlőtte a rendőrt.

“Ma is megtenném, ha ilyen helyzetbe kerülnék. De ezzel együtt még mindig bánt a dolog.”- mondta Marion.

A holttestet egy helyi sírásó segítségével tüntette el, aki a hullát betette egy koporsóba, az ott fekvő halott mellé. “Csak remélni tudom, az elhunyt családja nem ellenezte volna a dolgot.” – tette hozzá.

Érdekes módon Marion véletlenül találkozott a holland holokauszt leghíresebb áldozatával, Anne Frankkal egy születésnapi ünnepségen. Annét is sokáig bujtatta valaki, de végül rátaláltak, deportálták, és 15 éves korában meghalt.

A háború után Marion egy menekülteknek ideiglenes szállást nyújtó gyűjtőtáborban dolgozott. Ott ismerkedett meg egy amerikai katonával, Anton Pritcharddal, aki később a férje lett. Esküvőjüket is a táborban tartották 1947-ben, és az Egyesült Államokban telepedtek le. Bostonban pszichoanalízist tanult, majd sikeres praxist folytatott. Három gyermeke, nyolc unokája és egy dédunokája született.

Marion Pitchard idősebb korában

“A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy igazat kell mondani, és be kell tartani a törvényeket és a tízparancsolatot. 1945-re azonban én már loptam, csaltam, hazudtam és még öltem is.” – mondta Marion egy 1996-os interjúban.

Erica Polak, a Marion által megmentett egyik gyermek Hollandiában maradt a háború után és pszichológus lett. “Az egész családom nagyon hálás Mrs. Pritchardnak. Sohasem leszünk képesek szavakba önteni azt a mély hálát, melyet iránta érzünk.”

Forrás: The Washington Post

  • Küldés emailben