A Vájechi hetiszakaszban, mely Mózes első könyvének utolsó szakasza, Jáákov összegyűjti a fiait, hogy elmondja nekik, mi fog történni az idők végezetéig. Ám ebben a pillanatban elhagyta őt a Sechina, az isteni jelenlét, és prófécia helyett áldásokat mondott fiainak. Jáákov, mondják bölcseink, attól tartott, hogy esetleg az egyik fia nem hisz teljesen az Örökkévalóban, ezért nem tud prófétálni, ám ők egyszerre kijelentették: „Halljad, Izrael [Jáákov másik neve, vagyis halld, apánk], az Örökkévaló a mi istenünk [nemcsak a tiéd, hanem a miénk is], az Örökkévaló egy”. Jáákov pedig így felelt: Legyen királyságának dicsősége áldott örökkön örökké.
Az áldásokban Jáákov több fiát állatokhoz, méghozzá részben nem kóser állatokhoz hasonlította. Jehudát oroszlánhoz, Náftálit szarvasünőhöz, Binjámint farkashoz. Joszef két fia, akiket Jáákov áldásával a saját fiává fogadott, azt az áldást kapták, hogy halakként szaporodjanak el a földön. Jiszáchár olyan, akár a szamár, Dán pedig mint a kígyó, mondta Jáákov. A héber nevek között számos állatnevet találunk, ezek részben azok az állatok, melyek a harmadik ősapa áldásaiban szerepelnek. Ezek pedig nagyrészt vadállatok. Azt mondják bölcseink, hogy az a helyes, ha istenfélő ember, nagy cádik, vagy tóratudós nevét adjuk a gyermekeinknek, mert a név hatással van az ember életére. Amikor Jáákov áldásában a gyermekeit állatokhoz hasonlítja, az adott élőlény egy-egy jellegzetes tulajdonságát emeli ki. Amikor egy szülő a Zeev (farkas), vagy az Árje (oroszlán) nevet adja a gyermekének, természetesen nem ragadozókká akarja őt nevelni, hanem bátorságot, erőt kíván neki.
Jáákov áldásai között két kóser állat szerepel, a szarvas, valamint a hal (ez külön hangzik el, a 12 fiúnak szóló áldások előtt, amikor József fiait áldja meg nagyapjuk). Utóbbi – méghozzá nem más, mint a sokak által kedvelt lazac – mai receptünk alapja.
Zöldfűszeres lazac
Párve, glutén- és tojásmentes
6 szelet lazac
néhány kanál olívaolaj
só és bors ízlés szerint
A zöldfűszeres keverékhez:
1 nagy csokor petrezselyem
1 csokor koriander
6 gerezd fokhagyma
2 ek. mustár
2 ek. citromlé
1 ek. olívaolaj
Egy tűzálló tálat kiolajozunk, belefektetjük a halszeleteket, vékonyan megkenjük őket olajjal, enyhén sózzuk-borsozzuk. A zöldfűszeres keverékhez a kiáztatott és megvizsgált petrezselymet és koriandert felaprítjuk, hozzáadjuk az összetört fokhagymagerezdeket, a mustárt, a citromlét és az olajat. Ízlés szerint sóval-borssal ízesíthetjük, de ne feledjük, hogy a mustár sós. A keveréket a halszeletekre halmozzuk, a tálat letakarjuk alufóliával, és 180 fokon, mintegy fél óra alatt készre sütjük.
A friss petrezselyem és koriander igen hajlamos a bogarasodásra. Felhasználás előtt áztassuk be bő vízbe (arra is szükség lehet, hogy néhányszor cseréljük rajta a vizet), majd alaposan vizsgáljuk meg, nehogy bogár kerüljön az ételbe. A tiszta olívaolajat kósersági igazolás nélkül is felhasználhatjuk, a mustár azonban mindenképpen kósersági pecsétet igényel.