Jonátán ben Uziel áldása

A Gálilban, Cfáttól néhány kilométerre, a Birijai-erdő nyugati szélén fekszik Amuka. Napjainkban pár tucat család él a helyszínen, amely a talmudi korban is lakott volt. Nem messze a mai településtől található egy talmudi bölcs, Jonátán ben Uziel sírja. A hagyomány szerint, ha egy egyedülálló férfi vagy nő itt imádkozik, megtalálja a párját, jiddis szóval básertjét, aki a számára az Égben elrendeltetett.

Tu beávkor (ebben az évben augusztus 8.), valamint Jonátán ben Uziel halálozási évfordulóján, sziván hó 26-án számtalan zarándok érkezik ide, férfiak és nők, fiatalok és idősek, vallásosak és kevésbé vallásosak, abban a reményben, hogy a táná (talmudi bölcs) sírjánál való imádkozás nyomán megtalálják a párjukat.

Jonátán ben Uziel rabbi az idősebb Hilél 80, különbnél különb tanítványa közül volt a legnagyszerűbb. A polgári időszámítás szerinti első században élt, a második Szentély pusztulását megelőző időszakban, korának egyik kiemelkedő tóratudósa volt. A Talmud a Szuká traktátusban azt mondja, hogy olyan átéléssel tanult, hogy ha madár repült el a feje fölött, az megégett, mert angyalok gyűltek a feje fölé, hogy hallhassák, hogyan tanul Tórát. Azt is mondják, hogy ha egy bölcs a jelenlétében tévedett, azonnal belátta a tévedését, anélkül, hogy részletes vitába kellett volna bocsátkozni miatta. Az utolsó prófétáktól (Chágáj, Zechárjá, Máláchi) származó szóbeli hagyomány alapján elkészítette a prófétai könyvek (Neviim) arámi fordítását (az arámi volt a kor köznyelve). Fordítása tárgum Jonatán néven vált ismertté, és valójában nemcsak fordítást,  hanem magyarázatokat és kabalisztikus elemeket is tartalmaz. A Talmud azt írja, hogy az Iratok (Ktuvim) lefordítására is készült, ám az Égből megakadályozták, nehogy a elárulja a végső megváltás titkait: amikor befejezte a prófétai könyvek fordítását, erős földrengés rázta meg Izraelt, és „bát kol” (égi hang) hallatszott: „Ki az az ember, aki felfedte a misztériumaimat az emberek előtt?” Ekkor előlépett Jonatán ben Uziel, és elmondta, hogy nem önmaga, vagy családja számára akart dicsőséget szerezni a fordítás által, csak szerette volna megelőzni az esetleges jövőbeni vitákat a zsidó népen belül. A tárgum Jonatán napjainkban a legtöbb Návi-kiadásban (prófétai könyvek) megtalálható.

Azt mondják, Jonátán ben Uziél annyira elmélyült a Tóra tanulásában, hogy soha nem házasodott meg és nem alapított családot, annak érdekében, hogy minden percét a tanulásnak szentelhesse. Ám halála előtt megbánta ezt, és ígéretet tett arra, hogy az Égben közbenjár mindazok érdekében, akik a párjukat keresik, és a sírjánál imádkoznak. Azt ígérte, hogy aki így tesz, az egy éven belül megtalálja a párját. Jorcájtja, vagyis halálozási évfordulója sziván hónap 26-ra esik, ezen a napon ezrek utaznak Amukába a sírhoz. Vannak, akik szerint elegendő az imádkozás, mások hétszer körüljárják a sírt, ahogyan az esküvői baldachin alatt a menyasszony hétszer járja körül leendő férjét. Sőt, vannak, akik kendőt, sálat, vagy más ruhadarabot kötnek a közelben álló fára, esetleg kvitlit, kívánságcédulát erősítenek ilyen módon a fához, abban a hitben, hogy így biztosíthatják maguk számára az áldást.

Az áldás valódiságáról számos történet szól. Nagyon sokan számolnak be arról, hogy nem sokkal az amukai látogatás és imádkozás után csodálatos módon találkoztak valakivel, aki végül életük párja lett. Mások az imakönyvüket hagyják ott, benne a nevükkel és elérhetőségükkel, és ezen az úton találnak párra. Az így egymásra talált párok gyakran egyenesen a sádchánjukként (házasságközvetítő) emlegetik az Amukában nyugvó bölcset. Akinek nincs lehetősége arra, hogy felkeresse a sírt, az igénybe vehet egy szolgáltatást, melynek keretében valaki más imádkozik a nevükben a sírnál.

A korai utazók közül többen is írtak Jonátán ben Uziel sírjának meglátogatásáról. A legkorábbi ismert beszámoló az 1100-as évekből származik. Ezek egy kis arab falu mellett fekvő sírról szólnak. A sírt kövekből emelték, és egy nagy, széles törzsű fa nőtt fölötte, melyet később a helyi arab kormányzó kivágatott, hogy megfelelő faanyaghoz jusson újonnan épített házához. A történetek szerint a ház az építkezés befejezését követő nyolcadik napon összeomlott, maga alá temetve a kormányzót és egész családját. Az amukai arabok összegyűjtötték a fa megmaradt darabjait, és visszavitték azokat a sírhoz. A sír egyébként a muszlimok körében is tisztelt emlékhely.

Az 1500-as években Sém Tov Even Gáon rabbi hozatta rendbe a sírt. A Spanyolországból származó rabbi a cfáti kabalisták első nemzedékéhez tartozott, több műve is ránk maradt. Sém Tov rabbi gazdag itáliai zsidók segítségével a korábbi kövek helyett nagy, négyszög alakú kövekből épített sírt. Ezt renoválták és szélesítették ki 1979-ben. Az építkezés során megtalálták az eredeti kőkoporsót is. Jonatán ben Uziel sírja közelében található még egy talmudi bölcs, Mokrat sírja is.

zsido.com

  • Küldés emailben