Izrael-párti cikket cenzúrázott a Facebook?

A Facebook azt állítja, nem a tartalma miatt tűnt el rejtélyesen Bernard-Henri Lévy francia filozófus Izrael-párti írása minden olyan oldalról, ahol azt megosztották. De akkor miért, és ki felel érte?

Rejtélyes dolgot vettek észre a talán legismertebb francia filozófus-író, Bernard-Henri Lévy barátai a legnagyobb közösségi médiafelület oldalain: egyszerűen nyoma veszett annak a cikknek, amit Lévy a The Algemeiner nevű online lapnak írt az izraeli merénylethullámról, és amelyben – ismét – látványosan állást foglalt a zsidó állam mellett, valamint az iszlám szélsőségesek térnyerése ellen.

Az írás eltűnését először a The Committee for Accuracy in Middle East Reporting in America (CAMERA) nevű civil médiafigyelő csoport vette észre, ráadásul a művelet olyan alaposra sikeredett, hogy az ominózus cikk valamiért még a The Algemeiner saját FB-oldaláról is lekerült, miután azt 40 ezren elolvasták. Más olvasók is arra hívták fel a figyelmet, hogy a cikk minden olyan oldalról eltűnt, amelyen azt megosztották, sőt, a cikkre való FB-keresés is eredménytelennek bizonyult.

Ron Agam francia zsidó művész, a filozófus egyik barátja, akinek faláról szintén lekerült a cikk, azt állította: “Megdöbbent, hogy a Facebooknak volt bátorsága elhallgattatni a világ egyik legfontosabb zsidó hangját. Dühös vagyok és csalódott. Izraelieket azért szúrnak le és ölnek meg, mert fellázítja őket egy Facebookon is terjesztett ideológia, miközben van idejük elhallgattatni a béke és a megbékéltetés emberét.” Agam szerint tehát a cég “tartozik Lévynek egy bocsánatkéréssel.”

A Facebook először nem reagált a kritikára, majd miután az online lap kérésére a Simon Wiesenthal Központ (SWC) felvette a kapcsolatot a céggel, a poszt visszakerült a Facebookra. A cég megbízottja közölte, hogy nem tartalma miatt vették le az írást, ugyanakkor további vizsgálat fogja majd kideríteni, mi is történt pontosan. Ez a szűkszavú magyarázat azonban továbbra sem tisztázza: hackelés történt-e, vagy valóban előfordulhatott-e, hogy maga a cég vette le az írást – ha nem is a tartalma miatt, de bármilyen más okból, mondjuk nagyszámú arab tiltakozások hatására.

A Dolgok, amiket nem akarunk többet hallani a “késes intifádáról” c. írásában Bernard-Henri Lévy leszámol a merénylethullám hazug mítoszaival, a “magányos farkas” elkövetőkről szóló elmélettel éppúgy, mint a palesztin fiatalok állítólagos kontrollálhatlanságáról szóló legendával. Muszlim prédikátorok tőrökkel a kezükben, a kamerákba nézve módszeresen erőszakra szólítanak fel, akárcsak maga a palesztin elnök, aki megértően nyilatkozott a merényletekről, hősöknek nevezte az elkövetőket, és közölte, hogy zsidók nem tehetik be “a mocskos lábukat” az al-Aksza mecset környékére.

A szerző elfogadhatatlannak tartja az “erőszak spiráljáról” szóló relativizáló beszédet, valamint a palesztinok állítólagos politikai és szociális nyomoráról, kétségbeeséséről szóló, nyilvánvalóan enyhítő körülményként előhozott érveket is. Lévy nem érzi találónak az intifáda kifejezést sem, hiszen szerinte a globális dzsihád megnyilvánulásairól van szó, és messze nem csupán Izraelt érinti, ill. fogja érinteni. Kifejezetten elképesztőnek tartja, hogy a világ közvéleménye milyen langyosan reagál a zsidóellenes merényletekre, összehasonlítva azokat más, hasonló esetekkel.

A Lévy-cikk eltűnésének híre egyébként épp akkor került nyilvánosságra, amikor egy izraeli civil szervezet – 10 ezer aláírást gyűjtve petíciójához – úgy döntött, bíróság elé citálja az amerikai közösségi médiát, amiért az semmit nem tesz a felületein terjedő uszító, iszlamista erőszak megfékezésére. A Shurat HaDin jogi központ Agamhoz hasonóan egyenes összefüggést lát az izraeliek ellen elkövetett napi erőszak és az FB-n szabadon terjedő hangulatkeltő, uszító oldalakon megosztott tartalom között. A szervezet vezetője, Nitsana Darshan-Leitner a The Algemeinernek nyilatkozva nem érti, hogyan lehetséges az, hogy hirdetések személyre szabott elhelyezésére van algoritmusa a cégnek, de a gyilkosságra buzdító felhívások kiiktatására nincsen.

A Facebookot az izraeli külügyminisztérium is felszólította, hogy lehetőségeihez mérten távolítsa el ezeket a posztokat oldalairól.

 

Zsido.com

Kép: wikipedia

  • Küldés emailben