Ismét megteltek az ősi mikvék vízzel

A Jeruzsálemtől délre, Gus Ecionban, Elázár és Álon Svut települések között látható egy rendkívül jó állapotban fennmaradt mikve, mely a bőséges téli esőzés következtében ismét megtelt vízzel. A rituális fürdő a Szentföld talán legrégebbi útja, a Derech Ávot, azaz az Ősatyák Útja mellett fekszik.

Az ókori Izraelben egy évben háromszor, peszách, sávuot és szukot ünnepén zarándokoltak fel a zsidók Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutassanak be a Szentélyben és együtt ünnepeljenek. Mielőtt elérték volna a szent várost, alámerültek a mikvében, hogy rituálisan megtisztuljanak. Az ősi, Jeruzsálembe vezető utak mentén számtalan mikvét tártak fel, melyek a zarándokokat szolgálták.

A Derech Ávot a déli Beer Sevából indul, majd Hevron, Jeruzsálem és Bét Él érintésével a somroni hegyekben fekvő Sechem városáig ér. A hagyomány szerint ezen az úton haladt Ávráhám is, amikor a Mória-hegyre (a későbbi Templom-hegyre)  igyekezett fiával, Jicchákkal. Ezt az útvonalat nevezik még “hegyi útnak” is, mert az Izrael közepén húzódó hegyek gerincén halad. Az ősidőkben még két másik útvonalon lehetett észak-déli irányban átszelni Izraelt: a tengerparton és a Jordán folyó völgyében.

“A Talmudban arról olvashatunk, hogy sokan már az előtt alá akartak merülni a mikve vizében, hogy távolról megpillantották volna Jeruzsálemet. Ez a mikve mindössze 3 km-re fekszik az egyik ilyen ponttól. Nagyon sok turistát hozunk ide, zsidókat és nem zsidókat egyaránt, hogy megismerjék a Biblia földjét. Nagy hatással van rájuk ez a helyszín. Vannak, akik elsírják magukat, amikor meghallják a mikve történetét” – mondta Ászáf Brezis, egy gus ecioni turisztikai vállalkozás vezetője.

“A mikvét két ásatás során, 1990-ben és 2000-ben tárták fel. A korai római korban, a második Szentély fennállásának vége felé építették, de később is használatban maradt. Mikvéket egyébként nemcsak a jeruzsálemi zarándoklat előtt használtak, hanem minden olyan esetben, amikor rituálisan akartak megtisztulni. Izrael szerte eddig több mint ezer mikvét tártak fel. Ezek általában települések vagy mezőgazdasági területek, például szőlőültetvények mellett álltak. Az itteni mikve azonban mindentől távol épült, csak a Jeruzsálembe vezető, ősi út húzódik a közelében. Kialakítása és mérete arról tanúskodik, hogy nagy tömegek kiszolgálására készült. A medencébe két, fallal elválasztott lépcsősor vezet, két külön bejáraton keresztül. Ennek az az oka, hogy így nem érintették meg a lefelé menő, még tisztátalan zarándokok a felfelé igyekvő, már megtisztult társaikat” – mondta Dr. Jonathan Adler, a Yale Egyetem professzora, a rituális fürdők szakértője.

A kutató azt is megemlítette, hogy közeledik az évnek az az időszaka, amikor az ókori Izraelben felügyelőket küldtek a mikvékhez, hogy ellenőrizzék azok állapotát a közelgő peszách előtt, amikor százezrek indultak útnak Jeruzsálem felé. Így ír erről a Misna (Skálim 1:1): “Ádár hó 15-én felolvassák a Megilát [Eszter könyvét] a fallal körülkerített városokban, rendbe hozzák az utakat, a városi utcákat és a rituális fürdőket, továbbá gondoskodnak a tömegek minden igényéről és megjelölik a sírokat”.

Ebben az évben ez a nap, azaz a Jeruzsálemben ünnepelt susán purim március 11-re esik, az általunk is megült purimot követő napon. Innentől kezdve egy hónapon át már mindenki a közelgő peszáchra készülődik.

zsido.com

Forrás: JPost

  • Küldés emailben