A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) és az ATID (jelentése jövő) ifjúsági szervezet október közepén Brüsszelbe utazott, ahol ellátogattak az Európai Parlamentbe. A delegáció vezetője Szalai Kálmán, a TEV titkára volt, az ATID-ot Kovács Gergő vezette.
A látogatás fő célja az európai parlament legfontosabb intézményeinek megismerése, illetve a vendéglátók tájékoztatása volt a zsidó közösségeket érintő legfontosabb témákról, valamint a TEV antiszemitizmussal kapcsolatos monitoringja által mért aktuális adatokról. E tanulmányút keretében megtekinthették, hogyan működik a döntéshozók munkája a brüsszeli ülések székhelyén (az európai parlament jellemzően Strassbourgban dolgozik, de kisebb horderejű tanácskozásokat inkább a belga fővárosban tartanak), megismerkedhettek a viták, felszólalások, szavazások, tolmácsolások menetével. A fiatalok örömmel vettek részt a programban, hiszen számukra egyedülálló lehetőség volt megismerni az európai döntéshozók munkájának helyszínét, és széleskörű tájékoztatást kapni az európai parlament működéséről. A siker azonban kölcsönös volt, a vendéglátók sem üdvözölhettek még zsidó diákcsoportot, vagy antiszemitizmus ellen fellépő civil szervezetet az intézmény falai között.
A delegáció magyar képviselőket is felkeresett, elsőként Újhelyi Istvánt, az EP Szocialista 
és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának tagját, aki bemutatkozása során beszámolt az Izraeli Magyar Baráti Társaságban végzett tevékenységéről. Elmondta, parlamenti alelnökként is mindig aktívan és harcosan fellépett a gyűlöletbeszéd ellen. A csoport kérdésére, miszerint mi a véleménye a palesztinok melletti szolidaritásra felhívó és az izraeli termékeket bojkottáló BDS mozgalomról illetve a migrációs válságról, elmondta, személy szerint ő mindig is kiállt Izrael mellett. Véleménye szerint azonban Izrael politikai bírálatát és az antiszemitizmust szét kell választani egymástól. A migrációs válsággal kapcsolatosan kijelentette, összeurópai megoldásra van szükség az összes tagország összefogásával és részvételével.
és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának tagját, aki bemutatkozása során beszámolt az Izraeli Magyar Baráti Társaságban végzett tevékenységéről. Elmondta, parlamenti alelnökként is mindig aktívan és harcosan fellépett a gyűlöletbeszéd ellen. A csoport kérdésére, miszerint mi a véleménye a palesztinok melletti szolidaritásra felhívó és az izraeli termékeket bojkottáló BDS mozgalomról illetve a migrációs válságról, elmondta, személy szerint ő mindig is kiállt Izrael mellett. Véleménye szerint azonban Izrael politikai bírálatát és az antiszemitizmust szét kell választani egymástól. A migrációs válsággal kapcsolatosan kijelentette, összeurópai megoldásra van szükség az összes tagország összefogásával és részvételével.
A látogatók tárgyaltak Szájer Józseffel, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnökével is, aki meghatározó szerepet vállalt az új magyar alaptörvény, azon belül a gyűlöletcselekmények megítéléséről szóló részek megszövegezésében. A megbeszélés során a TEV jogi szakértője felhívta figyelmét arra, hogy diszharmónia mutatkozik a gyűlöletcselekményekkel kapcsolatos európai kerethatározat, és a Magyarországon adaptált szabályozás között, a gyűlöletre illetve az erőszakra való uszítás vonatkozásában a hazai jogalkalmazói gyakorlat kizárólag az utóbbit szankcionálja. A politikus ígéretet tett arra, hogy utánanéz a kérdéses pontoknak, és lehetőségeihez képest megteszi a szükséges lépéseket.A tárgyalásokat követő városnézés során a fiatalok találkoztak Jonathan Biermannal, az Uccle kerület alpolgármesterével, aki elmondta, körzetében olyannyira aggasztóvá vált már a közbiztonság helyzete, hogy a helyi zsidó közösség tagjai immár külföldön keresnek iskolát gyermekeik számára, mert félnek az utcára kimenni. A zsidók elleni gyűlöletcselekmények elkövetői kizárólag a muzulmán közösség tagjai közül kerülnek ki. A baloldali önkormányzati politikus ennek okát az uniós integrációs politikák sikertelenségében látja, a megoldás útját azonban úgy véli, továbbra is az integrációban, illetve az integrációs folyamatok javításában kell keresni.
A program második napján a csoport ellátogatott az AJC’s Transatlantic Institute (American Jewish Community) székhelyére, ahol a vendéglátók az uniós politikai döntéshozatalról adtak tájékoztatást a vendégeknek. A delegáció a Jobbik tevékenységéről és a magyarországi szélsőséges politikai és társadalmi jelenségekről számolt be, illetve ismertették az antiszemitizmus monitoringgal kapcsolatos munkájuk során tapasztalt tendenciákat és folyamatokat.Találkoztak továbbá Lopez Aguilar-ral az EP Antiszemtizmussal foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével is, valamint Niedermüller Péterrel, ugyanezen munkacsoport tagjával, aki egyébként a delegáció kiutazásának lehetőségét megszervezte. A megbeszélés során a spanyol politikus a BDS mozgalomról úgy vélte, 
pusztán fogyasztóvédelmi kérdés, utalva arra, hogy a mozgalom a nyugati parti területeken készült termékek külön címkézését követeli. A delegáció azon véleményének adott hangot, mely szerint a BDS tevékenysége nem merül ki ennyiben, fellépésük nem a fogyasztóvédelem keretében történi, hanem a modernkori antiszemitizmus egy új, 21. századi megjelenési formája. Az ellenvetésre a munkacsoport vezetője a sokszor hallott elvet hangoztatta, miszerint Izrael bírálata nem antiszemitizmus, illetve hivatkozott arra is, hogy Netanjahu szereplése nem mindig rokonszenves az uniós közvélemény számára.
pusztán fogyasztóvédelmi kérdés, utalva arra, hogy a mozgalom a nyugati parti területeken készült termékek külön címkézését követeli. A delegáció azon véleményének adott hangot, mely szerint a BDS tevékenysége nem merül ki ennyiben, fellépésük nem a fogyasztóvédelem keretében történi, hanem a modernkori antiszemitizmus egy új, 21. századi megjelenési formája. Az ellenvetésre a munkacsoport vezetője a sokszor hallott elvet hangoztatta, miszerint Izrael bírálata nem antiszemitizmus, illetve hivatkozott arra is, hogy Netanjahu szereplése nem mindig rokonszenves az uniós közvélemény számára. Az utazás méltó befejezéseként, a harmadik nap délutánján a küldötteknek alkalmuk nyílt részt venni egy az Open Society European Policy Institute (OSEPI), a DEMOS UK és a Political Capital Institute által közösen szervezett panel beszélgetésen, mely a „Politikai erőszak: online és offline” címet viselte. A konferencia témája annak a nemrégiben készült tanulmánynak a megvitatása volt, amely az erőszak radikalizálódását mutatta ki Magyarország és az Egyesült Királyság fiatalságának körében, illetve a rendészeti stratégiák és intézkedések szerepét vizsgálta.
A delegáció vezetője, Szalai Kálmán hazatérve azt hangsúlyozta, az út igen hasznos volt, mert egy zsidó ifjúsági szervezet számára lehetővé tette, hogy a fiatalok megismerjék a jövőjüket befolyásoló lényeges döntések meghozatalának helyszínét. Ez pedig elengedhetetlenül fontos. A kezdeményezés egyedülálló volt, de folytatódik, és a jövőben is lesz még lehetőség kitekintésre, tapasztalatszerzésre.
Forrás: tev.hu