10. Egység 64. – 2008. április

Betűvetéstől betűolvasásig

Betűvetéstől betűolvasásig

Unokáim neveit kutatva…

Tánjá: A közepesek könyvéből tudjuk, hogy vannak bi­zonyos velünk született tulajdonságaink, amelyek a külső, burokszerű leiekből származnak, s ennek titka a Tudás fá­jában keresendő, melyben jó is, rossz is volt egyszerre. Erre a tudásra vágytam én – elég öreg fejjel -, amikor a kí­váncsiság keltette vonzalom az EMIH-nek arra a hanukai közgyűlésére vetett el, ahol éppen a rendezett gazdálko­dásról, és a Károly körúti impozáns helyiségek látványos további bővüléséről, valamint a hitközség újabb, házon kívüli offenzívájáról esett szó. Ugyanez a kíváncsiság volt a fő vezérlő motívum akkor is, amikor Erecben született három unokám nevének titkait kutattam. Az ötéves Nőj Eliánáét, a középső, hároméves Niszim Jochánánét, a harmadik más­fél éves Nátánielét. A nevek eredetének tudása vitt rá arra, hogy az élethosszig tartó tanulás kényszerének engedve a Károly körúton a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme tavaszi szemeszterének hallgatójává váljak.

Évtizedek óta a betűk „vetése” jelenti számomra a hi­vatást és a megélhetést, írok, hogy másoknak információ­kat közvetítsek. Eközben érzem: szellemem és testem gya­rapodik (az utóbbi néhány tíz kilóval a kelleténél is jobban), de a zsidó lélek gyarapodásában bizony elmaradtam. Szinte teljesen. A mindannyiunkat szennyező értékválsághoz ke­resem így hát a kapaszkodót, olyanok társaságában, akik a legkülönbözőbb korosztályokat, foglalkozásokat képviselik, de azo­nos az érdeklő­désük, az elhiva­tottságuk és a származásuk. Fél­tudásom lassan, araszolva rendsze­rezetté kezdett vál­ni, a Talmud össze­függéseinek tanulmányozása, Rási Tóra-magyarázata, vagy a már citált Tánjá, A közepesek könyve által. A misztikus filozófia, a kabbala gondolkodásmódjáról érzem, hogy ha­sonló a sajátomhoz, kezdetben idegen és szokatlan közege kezd megérinteni. Engem Bodnár Dani visszafogott, mégis okosan érvelő, baráti magyarázatai jutattak ahhoz, hogy a bibliai ősatyák vallásteremtő világáról tudást gyűjtsék, amely fogódzót jelenthet a zsidóság gyökereinek megtalálásához.

A tudás megszerzése fejtörő mutatványoktól sem men­tes. Oberlander Báruch rabbi okosan, érvelőén, Köves Slomó rabbi dinamikusan próbálta megmaragyarázni a tisz­tességes kereskedés egyötödös-egyhatodos szabályait. Sokan úgy vélik, ezek csak az ősi zsidó, piaci kereskedés szabályai. Holott 2000 év távlatából máig visszaköszön­nek az olyan jól ismert cselekedetek, mint a fogyasztók megtévesztésének vagy a tisztességtelen piaci verseny tilal­mának az uniós normák által diktált, a jelenlegi törvényho­zás által is lefektetett direktívái.

Mindehhez kapcsolódnak a héber olvasási órák. Hitetlen­kedtem, hogy négy hónap alatt a kámác, a pátách, a cére, a sva, a chirik és a kubuc világának pont- és vonalkarendszere képes rendet teremteni a 24+4 mássalhangzó első látás­ra káosznak tetsző rendszerében. Ma már nem kételkedem.
Az intenzív nyelvoktatás eredményességét kutatva rájöttem: a héberrel nemcsak egy új nyelv, új világa nyílt meg előttem, hanem egy kitörési pontot találtam meg egy zárt világból az
ősök és Izrael mai nyelvéhez. A szellemiséghez és a lélekhez.
A bölcs, nagy tapasztalatú rabbik évszázados munkáihoz és az izraeliek mai gondolkodásához. Unokáim kétnyelvű világa résnyire már megnyílt.

Bonta Miklós
  • Küldés emailben

Fejezetek