Ávner Ecker, a Bár Ilán Egyetem izraeli tanulmányokkal és régészettel foglalkozó osztályának archeológusa szerint a különösen jó állapotban megmaradt érmét abban az évben verték, amikor a területen fekvő városok saját önkormányzatot kaptak a Római Birodalmon belül.
A pénzérmén a polgári időszámítás szerint 138-161 között uralkodó Antonius Pius római császár képmása látható, és 158–159-re datálható. A hátoldalon egy szír holdistenség látható, valamint egy felirat: „Geva Filippi embereié”. Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint a pénzt Gevában verték. Azt nem árulták el, hogy pontosan honnan bukkant elő a lelet, csak annyi tudható, hogy Észak-Izraelben talált rá egy katona, hadgyakorlat közben. Talán éppen egy másik katona veszítette el – csaknem kétezer évvel korábban.
Donald Cvi Ariel, az Régészeti Hatóság numizmatikai, vagyis érmékkel foglalkozó osztályának vezetője szerint az érme nagyon jó állapotú és igen ritka darab, mindössze 11 hasonló érme ismert. „Minden hasonló érmét Észak-Izraelben találtak, Megidótól és Ciporitól Tverjáig [Tibériás] és Árbelig” – mondta a szakember. „A felfedezett érme egyike azoknak a helyi önkormányzatok által vert érmeknek, melyek Gevá Filippi, más néven Gevá Párásim településen készültek. A római korszakban a környékbeli városok jogot kaptak arra, hogy saját érmeket verjenek.” – magyarázta Ecker – „A pénzen olvasható évszám megegyezik azzal az évvel, amikor a helyi városi tanácsot megalapították, és a helyi polgárok a Római Birodalmon belül saját önkormányzatot alapíthattak. Gevá ősi település, Josephus [Flavius, I. századi történetíró] is említi a Jezréel-völgy szélén elterülő hegyek lábánál található városként.” A városban állomásoztak Heródes király lovasai, innen a város egyik neve: Gevá Párásim, vagyis a lovasok városa. A rómaiak elleni 66-70-es felkelés során a település helyi és római lakosai egyaránt harcoltak Bét Seárimban a zsidó felkelők ellen. A Bár-Ilán egyetem régészei tavaly a hellenisztikus és a bizánci kor közötti időszakból származó erődítményeket és épületeket tártak fel.
Nir Distelfeld, a Régészeti Hatóság lopásmegelőzési egységének vezetője megköszönte a katonának, hogy a leletet azonnal átadta az illetékeseknek. „A pénzt valószínűleg a területet behálózó utak egyikén veszítette el tulajdonosa, és egy katona találta meg majdnem kétezer évvel később” – mondta, és hozzátette: „Megragadom a lehetőséget, hogy felhívjam a szélesebb közönség figyelmét arra, hogy bárki, aki pénzdarabokat, vagy más ősi műtárgyat talál, köteles azt bejelenteni az Izraeli Régészeti Hatóságnak.” A bejelentést követően a hatóság emberei elmennek a leletért, a megtaláló emléklapot kap, a műtárgyat pedig a szakma szabályainak megfelelően megvizsgálják:. „Az ősi leletek nemzeti kincsek, tilos szándékosan kutatni utánuk, és a véletlenül megtalált leleteket be kell jelenteni a hatóságnak. Ido Gardi, katona példamutató állampolgári magatartást tanúsított.”
zsido.com