Az eddigi legnagyobb terroralagútat számolták fel

Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Súlyos harckocsi-baleset történt szombat hajnalban. Élijáhu Drori őrmester életét vesztette, és két társa súlyosan megsebesült, amikor egy lövedék – eddig tisztázatlan okból – felrobbant az általuk irányított Merkava-IV-es tankban, és tüzet okozott. A páncélost az egyiptomi határvidéken érte a baleset, amikor a gázai tüntetők által megrongált határkerítést kijavító egység biztosítására indult. Titkosszolgálati értesülések szerint gázai terroristák merényletet terveztek a karbantartók ellen.

A 22 éves, bét semesi fiatal a neves Sáálvim jesiva tanulója volt, melynek hallgatói a tóratanulást katonai szolgálattal ötvözik. “Élijáhu szíve aranyból volt és mindig tele volt jókedvvel. Ránk hagyott végakarata szerint nem állhatunk meg önmagunk jobbításában, és építenünk kell a Tórát, a nemzetet és az országot” – állt a jesiva közleményében.

“Nagyszerű ember volt. Mindig mosolygott, és kereste az alkalmat, hogy másokon segítsen” – emlékeztek barátai.

Drorit vasárnap helyezték nyugalomra a jeruzsálemi központi katonai temetőben.

Ezt követően jelentette be Ávigdor Lieberman védelmi miniszter, hogy rábukkantak a leghosszabb és legmélyebben húzódó terroralagútra a Gáza-övezet alatt. Az alagutat feltehetően a 2014-es háború után kezdték építeni az övezet helyreállítására utalt pénzügyi segély, valamint az újjáépítésre szánt nyersanyag-utánpótlás felhasználásával. A megerősített falakkal és világítással ellátott járatrendszer átnyúlt Izrael területére, és a pénteki erőszakos zavargások egyik helyszínénél lépte át a határt, Náhál Oz kibuc közelében. A rendzavarás egyik oka feltehetően a figyelem elterelése volt a föld alatti munkálatokról.

A hadsereg közlése szerint már régóta figyelték az építési munkálatokat. Akkor döntöttek a beavatkozás mellett, amikor megkezdték a kivezető nyílás létrehozását izraeli területen. Ezúttal nem robbantották be az alagutat, hanem speciális tömőanyaggal árasztották el, mely használhatatlanná tette az alagút oldaljáratait is.

“Egyértelműen terroralagút volt, mely összeköttetésben állt az övezet alatt húzódó többi alagúttal. Több millió dollárt emésztett fel az építése. Ezt a pénzt a lakosság megsegítésére kellett volna felhasználni, de a Hámász ehelyett a föld alá temette” – jelentette ki a miniszter.

Botrány a megemlékezésen

Vihart kavart Méráv Micháeli munkapárti parlamenti képviselő a Kneszet holokauszt-emléknapi megemlékezésén, amikor édesanyjával nagyapjára, Kasztner Rezsőre emlékezve lobbantotta fel az egyik emlékmécsest. Kasztner a nácikkal egyezkedve 1684 zsidót mentett meg a haláltól egy különleges vonatszerelvény segítségével, mely végül Svájcba vitte utasait. A háború után Kasztner SS-tisztek mellett tanúskodott a nürnbergi perek idején. Izraelben rendkívül vitatott a megítélése, s végül 1957-ben a nyílt utcán lőtték agyon. A bíróság később a nácikkal való kollaborálás vádja alól felmentette, és elismerte, hogy csak a zsidó életek megmentése lebegett a szeme előtt. A háborús bűnösöket mentegető tanúvallomásai miatt azonban elmarasztalták, mert a bíróság véleménye szerint tudatában kellett lennie a náci rezsim valódi szándékának a zsidókkal kapcsolatban.

A gyertyagyújtás során Ofer Ákunisz miniszter felháborodottan hagyta el az üléstermet. Később a Likud párt ifjúsági csoportja tiltakozott. “Felháborodással és undorral láttuk, hogy egy olyan személy előtt tisztelegtek, aki háborús bűnösöket, köztük a tömeggyilkos Kurt Bechert mentett meg a kötéltől, illetve vitatható módon járt el a több százezer magyarországi zsidó Auschwitzba való deportálása idején”.

A Kneszet hivatalos közleményében megvédte a képviselőnő jogát ahhoz, hogy egy általa kiválasztott személy emlékére gyújtson mécsest. Rajta kívül még öt képviselő emlékezett ilyen módon – mindegyikük egy-egy túlélő kíséretében. “Nem lenne morális azt méricskélni, hogy melyik áldozat vagy túlélő érdemesebb a nyilvános megemlékezésre. A Kneszet nem határozhatja meg, hogy a képviselők melyik családtagjuk emlékét szeretnék megtisztelni a hivatalos ceremónia során”.

Közös állatvédelmi bizottságot hozott lére az izraeli és a jordániai hadsereg

Az “Együttélés akció” nevű program résztvevői az izraeli-jordán határon épülő kerítés mentén térképezik fel a vadállatok számára létrehozandó átjárók ideális helyszíneit. Tervben szerepel itatóhelyek létrehozása is a vándormadarak számára. A szakértőknek nem maradt sok idejük, mert a kerítést egy éven belül meg akarják építeni. Ez nem az első ilyen jellegű akció: Néhány évvel ezelőtt az afrikai illegális bevándorlók miatt az egyiptomi-izraeli határon felhúzott kerítés mentén szintén számos helyen hoztak létre átjárókat az állatok szabad mozgását megkönnyítendő.

“A mostani akció is jól mutatja, hogy a hadsereg napi rutinjában milyen fontos szerepe van a vadállomány megóvásának. Arra is törekszünk, hogy az elsősorban a sivatagos területeken folytatott hadgyakorlatok minél kevésbé viseljék meg a környezetet, és környezettudatos viselkedése oktató kurzusokat tartunk tisztek és közkatonák számára egyaránt” – mondta Gáj Szeláj, az izraeli hadsereg környezetvédelmi felelőse.

zsido.com

  • Küldés emailben