A Sisera-had nyomában

 

Izraeli régészek feltételezhetően a Bírák könyvében említett kánaánita hadvezér, Sisera (Sziszra) erődítményének maradványaira bukkantak Ahvatban az észak-izraeli Vadi Ara területén, egy bronzkori lelőhelyen.

Ádám Zertál professzor, a Haifai Egyetem kutatója szerint a ma Havra néven ismert terület azonos a bibliai Hároset Hágojim nevű helységgel, mely Sisera főhadiszállásaként szolgált. A Hácorban uralkodó kánaáni Jávin király, hadvezére segítségével húsz éven keresztül uralkodott a leigázott izraeli törzsek felett, míg végül a Távor-hegy mellett a Debóra (Dvorá) prófétanő által feltüzelt Náftáli és Zevulun harcosai győzedelmeskedtek felette. Sisera ezt követően a kénita Heverhez, Jávin király szövetségeséhez menekült, ám ott Hever felesége, Jáel egy sátorvassal megölte.

Az ásatás területén feltárt erődítmény közelében találtak harci szekérhez tartozó csapot, illetve kőből faragott pecséteket, szkarabeusz bogarakat és egy elefántcsontból faragott kőszáli kecskefejet is, melyek a biblia történetnek megfelelően a polgári időszámítás előtti XIII. és XII. századból származnak. A leletek erős egyiptomi hatásokat mutatnak.

További érdekesség, hogy a feltárt településszerkezet nagy mértékben hasonlít a Szardínia szigetén talált, Sardana törzshöz tartozó leletekre. Az adott korban a Közel-Keletet fenyegető tengeri népekhez tartozó sardanákról II. Rámszesz is említést tett. A sardanák az egyiptomi partvidéket támadták, ám a fáraó legyőzte őket. A hadifoglyok egy része később a fáraó testőrségébe került.

“A Földközi-tenger partvidékén emelt erődítmények fala mindig egyenes. Itt viszont íves falakat találtunk és a falakon belül is olyan sikátorrendszerrel találkoztunk, amely egyáltalán nem jellemző erre a térségre, viszont gyakori volt Szardínián és Korzikán. Ott az időszámítás előtti második évezredben hullámos falakat építettek, ilyen mintázatú sikátorrendszerrel és magas kőhalmokkal, melyek a nuraghe kultúra alapjait jelentették. Ilyen építészeti elemeket kizárólag Szardínián, a sardana kultúrában találunk. ” – mondta Dr. Sáj Bár, a Haifai Egyetem régésze. A szardíniai kapcsolat miatt korábban a Cagliari Egyetem munkatársai is végeztek kutatást ezen a területen.

A feltárási területen egy ősi vasolvasztó nyomaira is bukkantak, melyben a közeli hegyek meteorit kőzetéből kitermelt nyersanyagot dolgozták fel. “A vasércet megolvasztották és kovácsműhelyekben fegyvereket készítettek belőle üllő és kalapács segítségével” – mondta Dr. Bár. Ez összecseng a Hároset Hágojim településnévvel, melynek jelentése : a népek kovácsműhelye.

Bár a feltárási helyszín nagy jelentőségű és élénk nemzetközi tudományos érdeklődés kíséri a munkálatokat, a terület mégis veszélyben van, mert a közeli arab falu, Árárá ebbe az irányba terjeszkedik.

A régészek azt remélik, hogy érintetlen marad a terület és még évekig végezhetnek ásatásokat, mert további nagy jelentőségű felfedezésekre számítanak.

zsido.com

Forrás: JPost

 

 

  • Küldés emailben