Stern Andor, a holokauszt egyetlen Brazíliában született túlélője a megszokotthoz képest 78 éves késéssel ünnepelte bár micváját. Az ünnepséget Sao Paulo legrégebbi zsinagógájában, a Kehilat Israelben tartották, éppen a Kristályéjszaka 81. évfordulóján.
„Ez a mi válaszunk Hitlerre és a holokausztra. Hitler nemcsak fizikailag akarta megsemmisíteni a zsidó népet, hanem spirituálisan is. Nem járt sikerrel. Andor Stern folytatja ősei hagyományait és az életet ünnepli családja körében” – mondta Toive Weitman rabbi, a Sao Paulo-i holokauszt emlékközpont vezetője.
A németországi születésű Freddy Glatt, a Rio de Janeiróban működő Holokauszt-túlélők Brazíliai Szövetségnek elnöke elmondta, hogy maga is hasonló megpróbáltatásokon ment keresztül. „Abban az időben nem volt se rabbi, se tfilin, se tálit. Andor éppen egy idős velem. Mázel tovot kívánok neki. Büszkén mondhatom, hogy az én bár micvám 85 éves koromban volt, Rióban” – mondta Glatt.
„Amit Andor Stern tett, tehát, hogy egy idős holokauszt-túlélő visszatalál a valláshoz és bár- vagy bát micvát tart, egyre gyakrabban fordul elő napjainkban, szerte a világon. Ez segít megőrizni a soá emlékét, és megmutatja a zsidó identitás fontosságát és életerejét. Ne feledkezzünk meg azonban azokról a gyerekekről, akiknek nem lehetett ilyen ünnepségben részük, mert idő előtt életüket vesztették” – mondta Carlos Reiss, a Curitiba Holokauszt Múzeum igazgatója.
Stern Andor mozgalmas életet tudhat maga mögött. Magyarországról Brazíliába kivándorolt édesapja egy nemzetközi bányászati cégnél állt alkalmazásban, mely Indiába küldte, s vele tartott családja is, köztük a 3 éves Andor. 1936-ban úgy döntöttek, hogy a nagyszülőkhöz költöznek Magyarországra. Ott érték Andort az első antiszemita incidensek. A háború alatt kétszeres bélyeg volt rajta: zsidóként és a szövetségesekkel harcoló Brazília állampolgáraként duplán is ellenségnek minősült, így Kárpátaljára internálták. A munkatáborból még sikerült megszöknie, ám később elfogták és családjával együtt Auschwitzba deportálták. Édesanyja és nagyszülei a gázkamrában vesztették életüket.
„1944. október 6-án láttam anyámat az auschwitzi krematórium kéményén át távozni. Szörnyű emlék ez, de sohasem felejtem. 1945. május 1-én szabadítottak fel az amerikai katonák. 17 éves voltam és kevesebb, mint 13 kg” – emlékezett vissza Stern Andor.
A háború után a férfi visszaköltözött Brazíliába, megnősült, öt lánya, kilenc unokája és számtalan dédunokája született.
„Egy pszichiáter azt mondta nekem egyszer, hogy olyan megpróbáltatások után, amiken keresztülmentem, már soha sem lehetek teljes ember, mert a haláltábor örökké velem marad. Én mégis képes voltam magam mögött hagyni. Szerencsés vagyok, nem hős és a történtek ellenére hálás vagyok mindenért, amit az élettől kaptam” – mondta.
zsido.com
Forrás: Arutz7