Hogyan vezethet a családfakutatás a zsidó identitás újrafelfedezéséhez?
Az (Un)ortodox Tziviával egy korábbi epizódjában Myers Tzivia Szekeres Dorinával és Kovács Líviával beszélget Nagykanizsa gazdag zsidó örökségéről.
Mit jelent ma felfedezni a zsidó gyökereinket egy olyan családban, ahol évtizedeken át tabutéma volt a származás? Hogyan válik a családfakutatásból identitáskeresés, a történelmi kutatásból pedig személyes küldetés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Myers Tzivia az (Un)ortodox Tziviával legújabb epizódjában.
Nagykanizsa zsidó múltja
A műsor vendégei, Szekeres Dorina és Kovács Lívia, az OR-ZSE hallgatói, akik Nagykanizsa zsidó múltját kutatják. A beszélgetés arról is szól, hogyan lehet visszatalálni egy olyan örökséghez, amelyet a holokauszt és az azt követő évtizedek hallgatása csaknem teljesen elszakított a családoktól.
A műsor egyik központi témája a vidéki zsidóság története. Myers Tzivia szerint Budapestről nézve sokszor alig tudunk valamit azokról a közösségekről, amelyek egykor a magyarországi zsidó élet meghatározó központjai voltak. Nagykanizsa ilyen hely volt. Virágzó hitközséggel, iskolákkal, rabbikkal, jótékonysági szervezetekkel és pezsgő közösségi élettel.
Személyes történetek
A személyes történetek különösen erőssé teszik az epizódot. Szekeres Dorina családfakutatás közben fedezte fel zsidó felmenőit, ami végül a betéréshez, majd az OR-ZSE-re vezetett. Kovács Lívia szekuláris zsidó családban nőtt fel, és csak negyvenéves kor után kezdte tudatosan megismerni saját örökségét.
A beszélgetés egyik legerősebb mondata tőle hangzik el:
„A holokauszt után egy, kettő, akár három generáció is kimaradt, akik a családban nem tudják megtanulni a hagyományokat.”
Ez a gondolat végigkíséri az adást, nemcsak emberek és épületek vesztek el, hanem családi tudás, vallási szokások, nyelv és természetes zsidó otthonosság is.
Lívia egy másik egyszerű, mégis sokatmondó megfogalmazása talán az egész műsor esszenciáját ragadja meg:
„Elkezdtem zsidulni.”
Ez a néhány szó jól érzékelteti, hogy a zsidó identitás sokak számára nem magától értetődő örökség, hanem tudatosan újraépített életút.
Az adás történelmi szempontból is számos érdekességet tartogat. A vendégek bemutatják, hogy Nagykanizsát nem véletlenül tartják a magyar neológia egyik bölcsőjének. Szó esik az ország első kereskedelmi iskolájáról, a női kereskedelmi oktatás kezdeteiről, valamint Neumann Ede rabbiról, aki a magyar nyelvű prédikáció meghonosításának egyik úttörője volt, és jelentős szerepet játszott a közösségi élet megújításában.
Az (Un)ortodox Tziviával egy korábbi epizódja mégsem elsősorban veszteségtörténet. Inkább arról szól, hogy a családi emlékezet, a történeti kutatás és a tanulás segítségével ma is újra felfedezhető az a gazdag örökség, amelyet sokáig végleg elveszettnek hittünk.
Az adás megtekinthető a Neshama TV felületein
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.