A zsidóság és az olimpiai játékok kapcsolatát bemutató szabadtéri kiállítás nyílik az Erzsébetvárosban.
Magyarország hagyományosan kiválóan teljesít az olimpiai játékokokon. Örökké emlékezetes eredményeikkel nevüket a sporttörténelembe beíró olimpikonjainkat nemzeti hősökként tartjuk számon. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy e nagyszerű sportemberek jelentős része zsidó származású vagy vallású volt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Zsidók és az olimpia című kiállítása azon sportolók előtt tiszteleg, akik zsidóként számos dicsőséget szereztek a hazájuknak a legnagyobb figyelemmel kísért világversenyek során. A szabadtéri tárlat augusztus 11-én, csütörtökön nyílik meg a Madách téren és közel egy hónapon keresztül lesz megtekinthető.
A magyarországi zsidóság csak az emancipáció időszakában találkozott először a szervezett testedzés lehetőségével. A zsidó származású magyarok számára a sport kiváló lehetőséget kínált a többségi társadalom tagjaihoz hasonló státusz és elismertség megszerzésére. A 19. század második felétől egyre-másra alakultak a sportegyesületek, amelyek nagy számban vonzottak maguk közé zsidókat is. A legnagyobb tehetségű és legszorgalmasabb zsidó származású sportolók eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy a nyári és a téli játékokon magát az első újkori olimpiától kezdve képviseltető Magyarország mára a legtöbb érmet gyűjtő nemzetek sorába emelkedhetett. A kiváló úszó két fényes győzelmét 2004-ig csaknem félszáz olyan olimpiai aranyérem követte, amellyel zsidó származású sportemberek gazdagították a magyar sporttörténelmet.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a megnyitón kifejtette: „Magyarország az első újkori olimpiától kezdve képviselteti magát a világ legnagyobb sporteseményén. Azt azonban sokan kevesen tudják, hogy az első és a második olimpiai aranyérmünket is egy zsidó származású sportolóhoz, Hajós Alfrédhoz kötődik, aki Guttmann Alfréd néven született, és 1896-ban Athénban a 100 és a 200m-es gyorsúszásban is első helyet ért el. Fényes eredmények bizonyítják ezt követően is, hogy magyar zsidó sportolók komolyan hozzájárultak olimpiai sikereinkhez: nagyságrendileg 40-50 aranyérmet köszönhetünk nekik a második világháborúig. Bízom abban, hogy a most megnyitott kiállítás is segíti egymás kultúrájának megismerését, és innen is sok sikert kívánok a Riói Olimpia magyar résztvevőinek.
A megnyitón díszvendégként részt vett az eseményen Kiss Gergely, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó is, aki elmondta: „Magyar olimpikonként, hetedik kerületi gyerekként ezeken az utcákon nőttem fel, sok minden ide köt. Megtanultam olimpikonként, hogy a színes világban mindennek és mindenkinek helye van. Csapatban is ez vitt minket előre: függetlenül attól, ki milyen származású, vallású, családi hátterű volt, egységként működtünk, ezért tudtunk háromszor is győzni az olimpián. Ennek egyik legérdekesebb megjelenése az olimpiai falu, ahol megfogja az embert az a hangulat, hogy különböző nemzetiségű, bőrszínű, vallású sportolók is együtt vannak, és a lehető legjobbat próbálják kihozni magukból. Köszönöm a meghívást a mai eseményre, és sok sikert kívánok ennek a különleges tárlatnak a főváros szívében.
Jusztin Ádám a Maccabi VAC elnöke elmondta a megnyitón: „Remek dolog, hogy egy ilyen kiállítás nyílik most Budapesten, ugyanakkor mindazt, amit a zsidó közösség hozzátett a magyar sportsikerekhez, természetesen egy ennél sokkal nagyobb tárlaton sem lehetne maradéktalanul bemutatni. Külön öröm, hogy a Maccabi Játékok is szerepelnek a kiállításon, hiszen eddig is komoly sikereket értünk el ezeken a versenyeken, és a következő, 2017-es Maccabi Világjátékokon is kiváló eredményekre számíthatunk a hazai zsidó sportolók részéről. Ezt követően, 2019-ben pedig egy hatalmas sporteseményre kerül majd sor Magyarországon, hiszen mi rendezhetjük meg a világ egyik kiemelkedő sporteseményét, a Maccabi Európa Játékokat.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Zsidók és az olimpia című kiállítása az olimpiákon elért magyar sportsikerek mellett a zsidóság és a sport hazánkban a kötelező középiskolai testnevelés-oktatás 1883-as bevezetéséig visszanyúló történetét és a zsidó származású magyar sportolók számos világraszóló eredményét is bemutatja. Az érdeklődők megismerhetik a Maccabi Játékok történetét is, amely egyfajta „zsidó olimpiaként” lehetőséget teremtett a nemes versengésre még az erősödő európai zsidóüldözés árnyékában is. Az augusztus 11-én, csütörtökön megnyíló kiállítás továbbá két, a zsidóság számára különösen emlékezetes világversenyt is feldolgoz: a Hitler rendszerének felsőbbrendűségét hirdető, de az erős „ellenszélben” is számos zsidó származású sportoló győzelmét hozó 1936-os berlini játékok, illetve az izraeli válogatott ellen elkövetett terrorcselekményről elhíresült 1972-es müncheni olimpia tragikus történetét. A szabadtéri tárlat augusztus 11-től várja a látogatókat a Madách téren.