ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

„…ÉS A VAKOK LÁTNAK”

AZ IDEGEN BÍRÁSKODÁS TILALMA

TÁBORNOK LÁTOGATÁSA A REBBÉNÉL

KÁROLY HERCEG A ZSINAGÓGÁBAN JÁRT

„…és a vakok látnak”

Csodálatos esemény színhelye volt az elmúlt szombaton Kfár Chábád, a Tel-Aviv melletti chászid település – egy világtalan asszony visszanyerte szeme világát.

A történet tulajdonképpen péntek délután kezdődött, amikor a Sechter család lakásának ajtaján bekopogott egy ismeretlen nő, és Sheindel Sechternek, a többgyermekes vak családanyának átadott egy 1 dolláros bankjegyet. „Ez a lubavicsi rebbe dollárja, aminek tudvalevően gyógyító hatása van. Tedd el, hasznodra lesz” – mondta az ismeretlen nő és sietve távozott.

(Kfár Chábádban nem volt szükség további magyarázatokra. Hallgatóink tájékoztatására azonban el kell mondanunk, hogy a 4 évvel ezelőtti haláláig New Yorkban székelő Menachem Schnéurson, a lubavicsi chászid közösség néhai vezetője időközönként híveinek egy-egy egy-dolláros bankjegyet adott azzal, hogy annak ellenértékét adják jótékony célra. A hívek a dollárt talizmánként őrizték, és annak csodás jelentőséget tulajdonítottak.)

Sheindel Sechtert fél évvel ezelőtt megtámadta egy ismeretlen vírus, aminek következtében elvesztette szeme világát. Gyermekeit csak hangjukról ismerte fel és háztartását csak férje és anyósa segítségével tudta, úgy-ahogy vezetni. A péntek esti vacsora után Sheindel anyósa segítségével sétált a város utcáin.

Szombat délben azonban észrevette, hogy látja a falióra mutatóit, majd a gyerekeit is felismerte – egyiket a másik után. Csakhamar kiderült, hogy Sechter asszony visszanyerte látását – 24 órával azután, hogy az ismeretlen nő a rebbe dollárját elhozta neki…

A chászid településen senki nem kétli a kapcsolatot a talizmán és a visszanyert látás között. Orvosok, akikkel konzultáltak az ügyben azt mondják: nem tudjuk mi okozta a vakságot és nem tudjuk mi szüntette azt meg.

Az idegen bíráskodás tilalma

A most ötvenéves fennállását ünneplő Izraelben állandó, csendes, de szívós küzdelem folyik a vallási és világi bíráskodás között. A törvény szerint a házassági, válási és egyéb családi ügyek a vallási bíróságok hatáskörébe tartoznak – minden felekezet a maga törvényei szerint dönt. A felekezetek jelölik ki azt is, hogy kik bíráskodnak – rabbik, sejkek, az egyházak papjai.

Most három neves rabbi azzal a felhívással fordult a vallásos zsidó közösséghez, ne merjenek az állami bíróságokhoz fordulni olyan, főleg anyagi természetű ügyekben sem, amelyek törvény szerint nem tartoznak a rabbik hatáskörébe, mivel az állami bíróságok „a népek törvényei” szerint ítélkeznek, és nem a háláchá szerint, így olyan, mintha bálványimádó, pogány törvények szerint járnának el. A rabbik szerint csak akkor fordulhat valaki állami bírósághoz – ekkor is csak különleges rabbinikus engedéllyel –, ha a másik fél nem hajlandó alávetni magát a rabbinikus ítélkezésnek.

A rabbinikus bíróságoknak az anyagi természetű ügyekben nincs hatáskörük. Ha a felek ezek ítéleteit nem fogadják el önszántukból, e bíróságoknak nincs hatáskörük arra, hogy érvényt szerezzenek döntéseiknek.

Tábornok látogatása a rebbénél

Uzi Dájján tábornok, az izraeli hadsereg középső hadtestének vezénylő tábornoka, az elmúlt héten látogatást tett Bné-Brákban a vizsnici rebbénél, Mose Josuá Hágernél, aki a Tóra Nagyjai Tanácsának soros elnöke.

A több mint egy órás megbeszélésen a rebbe felvetette a jesiva tanítványok katonai szolgálatának kérdését, ami ismét foglalkoztatja a közvéleményt. A rebbe azon véleményének adott kifejezést , hogy „aki tanulni akar, azt hagyják tanulni”.

Károly herceg a zsinagógában járt

Károly walesi herceg, brit trónörökös Jom HáÁcmáut előestéjén jelenlétével tisztelte meg a londoni St. John’s Wood Zsinagógát.A vendéget Jonathan Sacks brit főrabbi és Dror Zeigerman izraeli nagykövet üdvözölték. A herceg fehér kipát viselt, s mielőtt helyére kisérték meghallgatta az egyik londoni zsidó iskola énekkarának köszöntő dalát.Károly trónörökös az egyórás ceremóniát csendben ülte végig, beszédet nem mondott, csak az angol himnuszt énekelte a gyülekezettel együtt. Sacks főrabbi beszédében utalt arra, hogy izraelieknek és palesztinoknak egyformán kell törekedniük egymás sérelmeinek megértésére, s Izrael állam újraalapítását „az emberiség történetének leghosszabb utazásának” nevezte. „Izrael nagy bátorságot tanúsított – tette hozzá –, s most nem kisebb bátorságot fog tanúsítani a béke keresésekor.”