ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

ZSOLTÁROK: ÁLDÁSSAL – VAGY ANÉLKÜL?…

” SZÉDER-EST” A BERNI BÖRTÖNBEN

JÖN AZ ALTERNATÍV PESZÁCH

VALLÁSI INSTRUKCIÓK – TELEFONON

Zsoltárok: áldással – vagy anélkül?…

Április 30-án, csütörtökön, ünnepelte Izrael fennállásának 50 évfordulóját. Ötven éve vitatkoznak azon, hogy a Függetlenség Napján mondandó zsoltár-füzér elé – amit a hagyomány Hállélnak nevez – kell-e mondani áldást vagy sem. Az országos főrabbinátus szerint nem kell, mivel a Függetlenség Napja nem vallási ünnep és az áldás megszentelné, amit a rabbik nem akarnak.

Ötven éve folyik a vita, ami még nem dőlt el, de egyelőre nem mondják az áldást. Minden hónapban egyszer – újhold napján – szintén elmondják a Hállélt, (no meg a zarándok ünnepeken és Chánukákor) – áldással, persze, mert ez hivatalos, benne van az imakönyvben, míg a Függetlenség Napja nincs benne.

Azért vannak ún. modern zsidók, aki elmondják az áldást a Hállél előtt és vannak sokan, aki sem a Hállélt, sem áldást nem mondnak, mert történetesen nem vallásosak, vagy éppen vallásellenesek. Mesélik, hogy amikor még Ben-Gurion volt a miniszterelnök, az államalapítás első éveiben, megkérdeztek egyszer egy híres rabbit, mond-e áldást a Hállélra a Függetlenség Napján? Ezt válaszolta: én ez ügyben úgy viselkedem, mint Ben-Gurion. Ha ő mond, én is mondok.

A szocialista Ben-Gurion persze nem mondott áldást. Ő Hállélt sem mondott, ezt rábízta a vallásosokra.

És a vita folyik tovább…

Ugyanakkor állami törvény mondja ki, hogy ha a Függetlenség Napja – a zsidó naptár szerint Ijár hó 5. – péntekre (mint az idén) vagy szombatra esik, akkor előre hozzák egy nappal, nehogy megszegjék a szombat szentségét.

„Széder-est” a berni börtönben

Peszách (húsvét) a szabadság ünnepe, mert annak emlékére ülik meg a zsidók, hogy eleik kiszabadultak az egyiptomi rabságból. Azonban, mint nemrég kiderült, a szabadság nem vonatkozik mindenkire.

Például, az az izraeli Moszád ügynök, akit február közepe táján Bernben, Svájc fővárosában lefüleltek, miközben egy arab terrorista telefonját akarta lehallgatni – az idén az ünnepet letartóztatásban töltötte, a berni börtönben. (Azóta már óvadék ellenében szabadlábra helyezték és hazament.)

A berni izraeli konzul-nő – Stella Rapp – nem bírta elviselni a gondolatot, hogy a szabadság ünnepének fénypontján – a Széder estén – egy izraeli zsidó börtönben van, méghozzá külföldön. Elhatározását tett követte: engedélyt kért és kapott és az ünnepi estet családjával együtt a Moszád ügynök társaságában, a berni börtönben töltötte. Volt ott bor, macesz, Hágádá (az est speciális, rituális olvasókönyve) sőt még knédli is. A szükséges hozzávalók beszerzésében nagy segítségre volt Jicchák Méir, Izrael svájci nagykövete, aki vallásos, hagyomány hű zsidó.

Jön az alternatív peszách

Nemsokára – május 10. – Ijár hó 14-én – ismét Peszách (Húsvét) lesz a zsidóknál. Ez csak egy napig tart és nem is az „igazi”, hanem, egyfajta pót-húsvét, annak emlékére, hogy a Tóra módot adott eleinknek, akik valamilyen oknál fogva nem tudták a valódi húsvétot megülni és az akkor aktuális áldozatot bemutatni – hogy pont egy hónappal később ezt pótolhassák. Ez volt a „második Peszách”, az ún. Peszách Séni.

Ma ennek csak emléke maradt fenn és gyakorlati jelentősége nincs. Mégis, szokás ezen a napon maceszt, illetve maceszgombócot (knédlit) enni, hogy a szokás ne menjen feledésbe.

Erre szokta a lubavicsi rebbe, mondani, hogy itt arra oktat bennünket a Tóra, hogy semmi nincs veszve, és semmi nem megy veszendőbe. Aki nem tartotta a Peszách ünnepét – alkalmat kap, hogy ezt bepótolja. És így van ez minden más parancsolattal is…

A szlovákiai Kassa városának zsidó közössége élén új rabbi van. Ez a pozsonyi származású Dov Goldstein, aki az izraeli Álon-Svutban tanult, ott avatták rabbinak. Kassán és környékén néhány zsidó család él, akik számára Goldstein rabbi a sakter szerepét is betölti. A hitéletet nagyon megnehezíti a kegytárgyak hiánya. Ezek – az imaszíjak (tfilin), imaleplek (tálit), imakönyvek, mezuzák – Kelet-Európában nehezen, Szlovákiában egyáltalán nem szerezhetők be.

Vallási instrukciók – telefonon

Mióta privatizálták az izraeli telefonhálózatot, és több vállalat verseng a nagyérdemű kegyeiért, a régi monopolisztikus Bezek (mint a magyar MATÁV) arra kényszerül, hogy új szolgáltatások bevezetésével próbálja előnyös helyzetét megőrizni.

Az egyik közösség, melynek kegyeiért folyik most a nemes versengés – a vallásos szombattartó zsidók köre. A Bezek közleményei szerint bevezettek egy sor olyan szolgáltatást, ami kifejezetten a vallásos közönséget szolgálja. Így lehet telefonon információt kapni a péntek esti gyertyagyújtás pontos időpontjáról, valamint vallási instrukciókat kapni – telefonon – a legkülönbözőbb komplikált kérdésekben. Külön telefonszám válaszol a jesiva növendékek kérdéseire.