ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

AZ ÖTÖDIK FIÚ IS ELJÖTT A SZÉDERRE…

KÉT HÉT ELZÁRÁS A RABBINIKUS BÍRÓSÁG MEGSÉRTÉSÉÉRT

KÜLÖN IMAHELY A SIRATÓFALNÁL REFORM-ZSIDÓKNAK

EGY KÜLÖNLEGES “GYŰJTEMÉNY” TÖRTÉNETE

RESTAURÁLTÁK AZ AUSCHWITZI ZSINAGÓGÁT

Az ötödik fiú is eljött a széderre…

    Családias hangulatú széderre került sor Peszách második estéjén a Vasvári Pál utcai zsinagógában. A fiatalokból álló társaságot Köves Slomo, Izraelben, Kfár Chábádban tanuló, jesiva növendék vezette. A jól megszervezett összejövetelhez már csak egy sábeszgój hiányzott, aki tűzet gyújthatott volna, hogy az ünnepi gyertyák is annak rendje és módja szerint égjenek. Az egyik vállalkozó szellemű résztvevő el is indult a Király utca éjszakájába, hogy “fényt” keressen. Nem sokkal később boldogan tért vissza egy segítőkész ifjúval. Egy kis kíváncsi érdeklődés után kiderült, hogy az újonnan felavatott sábeszgój M. Tamás maga is zsidó. Hosszas rábeszélésre nem volt szükség, és a “csak nem tartom a vallást” jelszavú erdélyi fiú, szívesen foglalt helyet a kellemes légkörben. Így a csapat egy tagja kénytelen volt ismét sábeszgój-“vadászatra” indulni, hátha sikerül még újabb vendégeket is találni… A következő próbálkozás eredménye képpen, már meggyulladhattak a gyertyafények és kezdetét vehette az este. Idén nem csak a Hágádából már jól ismert négy, hanem az ötödik fiú is ellátogatott a Széder-asztalhoz. Kívánjuk a kedves Tamás barátunknak hogy, még sokszor találkozunk vele ilyesféle eseményeken, és jövőre már, mint a négy fiú egyike fogja ünnepelni a széder estét.

Két hét elzárás a rabbinikus bíróság megsértéséért

    Izraelben – mint talán ismeretes – az esküvő és a válás egyházi, vagyis a rabbinikus bíróságok kezében van. Ezt azt jelenti, hogy nem létezik polgári házasság, hanem minden vallás hívei az illető vallás papjainál esküdnek, illetve válnak. A háláchá (a zsidó vallási törvénykezés) igen rugalmas – csaknem minden problémára talál rögtönzött megoldást, másrészt viszont vannak olyan határvonalak, amelyeket semmiképpen nem léphet át.

    Nemrég egy váló levelet követelő 62 éves nő, akinek nem volt ügyvédje, hanem maga érvelt kegyetlenül viselkedő férje ellen – olyan részletesen adta elő élettörténetét, hogy a rabbi-bírák felkérték, fogja rövidebbre. A szerencsétlen asszony azt hitte, hogy most az egyszer hagyják kibeszélni – ami a férjénél soha nem fordult elő – és folytatta a bő lére eresztett történetet, mit sem hederítve a rabbik többszöri megjegyzésére. Addig-addig amíg azok 2 hét elzárásra ítélték a bőbeszédű asszonyságot – “a bíróság megsértéséért”.

    Most már ügyvédet fogadott az asszony, aki a felsőbírósághoz fordult orvoslásért, az pedig utasította a rabbikat, azonnal bocsássák szabadon a két hétre elzárt (szájú) feleséget. Most meg a rabbi-bírák panaszkodnak, hogy a világi felsőbíróság beleavatkozik a dolgukba és megnyirbálja jogkörüket.

    Egy másik esetben, ami nagy derültséget keltett, a rabbinikus bíróság kötelezett egy csapodár férjet, hogy adja vissza az ajándékokat, amiket feleségétől és családjától kapott. A zsidó törvény ezen a téren tökéletes egyenlőséget biztosít a házastársaknak: a házasságtörés egyik félnél sem számít bocsánatos bűnnek.

Külön imahely a Siratófalnál reform-zsidóknak

    A Siratófal (Kotel) Izrael legszentebb helye. Ennél fogva, zsinagóga jellegét törvény biztosítja, és a férfiak és nők különválasztása a legszigorúbb módon történik.

    Az amerikai reform-zsidók már évek óta hadakoznak – bíróság előtt is –, hogy ők együtt imádkozhassanak a Kotelnél (mármint férfiak és nők együtt), a felsőbíróság azonban eddig mindig elutasította folyamodványukat.

    Csakhogy az amerikai nyomás olyan erős és a reform-zsidók rendszerint tehetős emberek, akik szervezeteiken keresztül anyagilag támogatják Izraelt (no meg a miniszterelnök választási alapját), így érthető, hogy a kormány jogtanácsosa, Eljakim Rubinstein ügyvéd, aki egyébként vallásos (ortodox) zsidó, azt tervezi, hogy külön imahelyet biztosít a zsidó reformátusoknak a Fal másik csücskében, ahol a parkolóhely kezdődik, abból egy darabot kihasítva. Ha nem fogadják el és megsértődnek – gondolja az ügyvéd – akkor mossuk kezeinket. Mi megpróbáltunk segíteni rajtuk és megoldani problémájukat.

Egy különleges “gyűjtemény” története

    Aki nem ismeri Züssman Izidort és nem látta őt működés közben – az nem fogja elhinni az itt következő történetet. Ezért kérem a kedves olvasót – higgyen nekem, egy szemtanúnak.

    Először is tudni kell, hogy a zsidó vallási kegyszerek között a két legnélkülözhetetlenebb az ún. tfilin, az imaszíjak, amiket a 13 éven felüli zsidó férfiak naponta a fejükre és (bal) karjukra erősítenek a reggeli ima előtt – valamint a mezuzá, amit a zsidó lakás ajtófélfáira szögeznek (erősítenek). Mindkettőben az Írás egyes szakaszai találhatók. A pergamenekre a speciális munkához értő írástudónak kézzel kell felírnia a megfelelő bibliai idézeteket.

    Rövidre fogva, egy pár tfilin Izraelben minimum 170 dollárba kerül. Egy kóser mezuzá (ami nem papírra készült,) kb. 20-25 dollárba. Ez a minimális ár – vannak sokkal drágábbak is. Van, aki egy pár imaszíjért 400-500 dollárt is fizet.

    Ezek az árak külföldön – főleg Kelet-Európában – megfizethetetlenek. Ettől függetlenül, Magyarországon, Ukrajnában, Lengyelországban, vagy Csehországban, Pozsonyban, vagy Kassán, Erdélyben vagy Máramaroson – egyáltalán nem lehet zsidó kegyszereket vásárolni, még ha lenne is, aki a csillagászati árat képes lenne megfizetni.

* * *

    Itt lép be a képbe Züssman Izidor, aki Munkácson született 73 évvel ezelőtt; a mai napig magyarul beszél a legjobban, 26 éve Izraelben él, Bné-Brákban a szuper-vallásos városban.

    Lehet, hogy nem tartozik szorosan ide, hogy Züssman úr megjárta Auschwitzot (ahonnan a nácik röpke fél évre, kétezred magával elvitték, az általuk tövig lerombolt varsói gettó romjait és szemétkupacait eltakarítani). 1945-ben szabadult fel, ő meg visszament Munkácsra megnézni “megmaradt-e valaki a családból”. Nem maradt. Közben leereszkedett a vasfüggöny; Izidor megpróbált átszökni a határon Romániába, elfogták és elküldték egy jó pár éves szibériai “telelésre”. Itt, a télen felstószolt hullahegyek láttán – amiket a fagyott föld miatt csak júniusban lehetett elhantolni – Züssman fogadalmat tett: “Ha Isten innen kiszabadítja, és megengedi neki hogy eljusson Izrael földjére, akkor olyan valamit tesz…”

Neki magának sem volt fogalma, hogy mit.

    Ez csak itt derült ki, az izraeli Bné-Brákban, kb. 5 évvel ezelőtt. Ekkor határozta el Züssman úr, hogy “snorrer” lesz, vagyis kéregető. Azonban ő nem pénzt kéreget, mivel megél ő szépen könyvkötői szakmájából, hanem kegyszereket. Tfilint, mezuzát, imaleplet (tálitot), mindazt, amire egy zsidó embernek szüksége van ahhoz, hogy vallását gyakorolja. Züssman felkeresi azokat, akik maguknak új tfilint vásárolnak vagy kicserélik az ajtóikon függő mezuzákat, és elkéri a használtakat. Ezeket megvizsgáltatja, felújítatja, ha kell megjavíttatja, és odaajándékozza azoknak, akiknek nincs.

    Így jutott el tavaly szülővárosába, Munkácsra, valamint Ungvárra és Beregszászra – no meg útközben Budapestre. Mindenhol nagy mennyiségű imaszíjat és egyéb kegyszert osztott ki több ezer dollár értékben – ingyen és bérmentve. Pesten ezt Oberlander Báruch rabbin keresztül tette, aki itt a Chábád chászid mozgalom küldötte.

    Szinte hihetetlen, de Züssman Izidor gyűjtő szenvedélyére itt Izraelben is szükség van. Itt is kiosztott már több száz átvizsgált és kijavított tfilint olyan új bevándorlók gyermekeinek, akiknek a különböző szervezetek bár-micvá szertartást rendeznek, de nincs pénzük arra, hogy egy 150-200 dolláros (30-40 ezer forint) tfilint vegyenek minden gyereknek. Züssman ingyen ad nekik, csak tegyék fel naponta és mondják el rá az áldást.

    Majd most, Peszách után, újra Pestre megy, és akkor ellátogat Pozsonyba és Belgrádba is. Hallotta, hogy ott is vannak zsidók – visz nekik is kegyszereket.

Restaurálták az auschwitzi zsinagógát

    Néhány kilométerre a világtörténelem egykori leggyilkosabb haláltáborától áll az a zsinagóga, amelyet 1946-ban a lengyel kommunista rezsim elkobozott a maradék helybeli zsidóságtól, hogy azután hagyja tönkremenni. A demokratikus lengyel kormányzat régi adósságot törlesztve tataroztatta az épületet, és visszaadta jogos tulajdonosainak.

    A döntést március 2-án hozta meg az a zsidó jóvátételi ügyekkel foglalkozó varsói kormánybizottság, amelyet tavaly azzal a céllal hoztak létre egy törvény alapján, hogy lebonyolítsa a zsidó jóvátételt. Stanislaw Krajewski zsidó közösségi vezető kijelentette: a zsinagógából múzeumot fognak kialakítani.

    Hasonlóképp oldódott meg korábban a bielsko-bialai templom sorsa. Ezt az építményt a nácik 1939 szeptemberi benyomulásukkor felgyújtották. Helyreállítása óta műcsarnokként üzemel. Egy korábbi, szintén elkonfiskált közösségi házból színházat csináltak, s a mai közösség egy olyan házban székelhet újra, amit a kommunisták annak idején államosítottak, s bíróságot helyeztek el benne.

    A második világháború előtt 3,5 millióra rúgott a lengyel zsidók száma. A Holocaustot negyedmillióan élték túl, közülük részben a világháború után távoztak, részben a kommunista rezsim 1967 évi antiszemita hisztériája hatására emigráltak.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 27. szám – 2014. augusztus 7.