ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A becsületes megtaláló – éhen halt

Mehetünk-e a Templomhegyre

A pékség ahol az állapotos asszonyok chálát vesznek szülés előtt

Kohaniták a temetőben – légi úton…

Az Enciklopédia Judaica kötetei CD lemezen

Bojkottálják a szombatszegő cégeket

A becsületes megtaláló – éhenhalt

Izraelben nemrég ünnepelték a Holt tengeri tekercsek megtalálásának 50. évfordulóját. A tudományos szimpóziumokon kívül szóba került az is, hogy Muhammaed Diad, a beduin pásztor, aki az értékes tekercseket megtalálta és fillérekért továbbadta – nincstelenül betegen és elhagyatottan halt meg – szinte éhen halt – miközben mások meggazdagodtak a Tekercseken. vissza

Mehetünk-e a Templomhegyre

A fenti kérdésre több válasz is adható. A Háláchá szerint addig, ameddig a Messiás nem jön el, egy zsidó nem mehet fel egyáltalán a Templomhegyre, – ahol annakidején a Szentély állott – mivel ma minden zsidó tisztátalannak számit, és nincs módjában megtisztulnia.

Vannak azonban ma Izraelben olyanak, akik szerint igen fontos felmenni a Templomhegyre és ott tüntetni és imádkozni, hogy ezzel hangsúlyozzák Izraelnek és megkérdőjelezzék a muszlimoknak a Hegyhez fűződő jogát.

Aztán ott van az izraeli bíróság, amely a fenti két ellentétes álláspont között lavírozik, és igyekszik hogy a szakállas kecske is jóllakjon és a muszlim káposzta is egészben maradjon.

Nemrég egy jeruzsálemi bíró megengedte Jehudá Ecjonnak, aki egy ultra nacionalista szervezetecske vezetője, hogy imádkozhat a Templomhegyen, de csak úgy hogy senki ne lássa, ne hallja és ne is vegye észre. Vagyis nem tíz ember társaságában (ami, a minján, a zsidó közösségi ima előfeltétele) nem vehet fel tálitot (imaleplet) sem tfilint (imaszíjakat) és nem hallathatja hangját – hanem csak csendben, hangtalanul, magányosan imádkozhat.

Ecjon úttörő jellegűnek minősítette a bíró határozatát, mivel – a Legfelső Bíróság határozatával ellentétben – ez megengedi, illetve lehetővé teszi számára, hogy egyáltalán beengedjék a Templomhegyre. Azonban, még mielőtt megszáradt volna a tinta a határozaton, olyan nagy volt a különböző – vallási, állami, politikai – körök tiltakozása, hogy a bíró visszavonulást fújt és kijelentette, hogy határozata nem jelentheti azt, hogy ő hatályon kívül helyezné a Legfelső Bíróság határozatát.

Így aztán Jehuda Ecjon – további értesítésig – úgy sem imádkozhat a Templomhegyen hogy egyetlen hang sem jön ki a torkán. A vallásos zsidók örülnek a fejleménynek a szélsőséges nacionalisták pedig a kormányt kárhoztatják, amely szerintük nem elég jobboldali…

Közben az izraeli országos főrabbinátus újra egyhangúlag kimondta, hogy a háláchá szerint zsidó ember napjainkban a lábát sem teheti be a Templomhegyre, a fent említett háláchikus okból kifolyólag. vissza

A pékség ahol az állapotos asszonyok chálát vesznek szülés előtt

Ősi zsidó szokás szerint áldott állapotban levő asszonyok kalácsot sütnek otthon a szülés előtt. Hogy miért? Hát kérem, hosszú sora van annak.

A zsidó hit szerint a nőknek három fő vallási parancsolat jutott, amelyeket igen szigorúan be kell tartaniuk. A többi (tevőleges) parancsolat alól fel vannak mentve, mivel a háztartással és a családdal vannak elfoglalva – csupán a tiltó parancsolatokat kell betartaniuk.

A három fő női parancsolat: a péntek esti gyertyagyújtás, a tisztulási törvények (rituális fürdő stb.) és az ún. tésztaáldozat (Chálá): minden lisztből készült tésztaneműből elvesznek egy megadott mennyiséget, amit régen a kohanitának adtak.

Ma nincs szentély és a kohaniták nem teljesítenek szolgálatot, de a parancsolat fennmaradt. Csakhogy ma ki süt kenyeret, illetve kalácsot (magyarul: bárcheszt) otthon? Ami süteményt sütnek otthon – ha egyáltalán – abban olyan kevés liszt van, hogy az nem Chálá-köteles. (A háláchá szerint 1,7 kiló liszt szükséges ahhoz, hogy a kenyérből, vagy kalácsból kötelesek legyenek tésztaáldozatot venni.)

Emiatt terjedt el az a szokás – elsősorban a chászidok körében – hogy az állapotos asszonyok, akik a terhesség hónapjai alatt a terhesség miatt nem tudják betartani a tisztulás törvényeit – otthon sütnek kalácsot és ebből leveszik a kötelező tésztaáldozatot.

Újabban azonban vannak Jeruzsálemben olyan vallásos hölgyek, akiknek nehezükre esik otthon sütni – talán nem is ismerik a kalács receptjét, ami valamikor kézről-kézre járt – ezért sokkal könnyebb és praktikusabb megoldást találtak: elmennek az ismert Angel pékség központjába, ami a főváros Givát Saul negyedében van és ott, csekély fizetség ellenében, megengedik nekik, hogy az óriási tésztamennyiségből vegyenek le Chálát. A pékség az ortodox rabbinátus felügyelete alatt áll, és minden vallási utasítást – így a tésztaáldozatot is – szigorúan betart. Így aztán semmi akadálya náluk, hogy az érdekelt nők, akiknek otthon nincs „sütnivalójuk”, náluk róják le háláchikus kötelességüket. vissza

Kohaniták a temetőben – légi úton…

Egy most megjelent új háláchikus művében Lévi Jichák Halpern rabbi figyelmezteti a kohanitákat – akiknek tudvalevőleg nem szabad halottat érinteni, vagy temetőt látogatni – hogy igyekezzenek még át sem repülni temető felett. Vagyis, ha repülőgépek utaznak, tudakolják meg az útvonalat, hogy az ne vezessen temető felett. Ha ez véletlenül mégis megtörténne – nem olyan nagy baj, de tudatosan – semmi esetre se tegyék ezt. vissza

Az Enciklopédia Judaica kötetei CD lemezen

Bevégeztetett a nagy munka: az Enciklopédia Judaica 16 nagy kötete és további tíz pótkötete – megjelent most egyetlen cd-rom lemezen és így sokak számára hozzáférhetővé vált.

Az első lemezt Jerry Liebler, a Judaika vezérigazgatója, adta át Natanjáhu miniszterelnöknek – ünnepélyes külsőségek között. vissza

Bojkottálják a szombatszegő cégeket

Több neves izraeli rabbi szervezet megegyezett abban hogy közösen bojkottot szerveznek olyan cégek és szórakozóhelyek ellen, amelyek nyilvánosan megszegik a szombatot. Nemrég az Águdát Jiszráél Tóra Nagyjai írtak alá egy ilyen tartalmú felhívást és most csatlakozott ehhez Ovádjá Joszéf és a szfárádi Bölcsek Tanácsa is. A rabbik felhívják a vallásos embereket, ne vásároljanak olyan üzletekben és ne járjanak olyan szórakozóhelyekre, amelyek fittyet hánynak a vallás előírásainak és megszegik a szombatot.

A vallásos közösség, melynek sok gyereke van, nagy vásárló erőt képvisel. Ennek tudható be, hogy több cég máris bejelentette, hogy szombatonként bezár. A Rámát Ávivi vásárlási központ, amit Lev Levájov, a vallásos bucharai milliomos vásárolt meg és bejelentette hogy az zárva lesz szombaton – nagy vihart kavart és kiváltotta a baloldali vallásellenes erők “vallási kényszer” elleni tiltakozását. Most, amikor a központ megnyílt közölték, hogy “egyelőre” zárva lesz szombaton…

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 45. szám – 2014. július 31.

 

Megszakítás