ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A szlovák zsidók visszakövetelik az elrabolt vagyont

Lapszerkesztő börtönbüntetése Grúziában

Lengyelország: új „hitközségek” a kárpótlás reményében

Miért hallgatott a Vöröskereszt a Soá idején?

Frankfurt: tanítók kerestetnek

A szlovák zsidók visszakövetelik az elrabolt vagyont

A mai Szlovákiában mindössze 2000 zsidó él. A Holocaust előtt 85 ezres (nagyrészt magyarul beszélő) zsidó közösség volt itt – közülük a háború után mindössze 17 ezren maradtak életben. Most a pozsonyi zsidó hitközség titkára, Joseph Weiss, visszaköveteli az államtól a zsidóktól – deportálásuk előtt – elkobozott nagy mennyiségű aranyat. Ezt a kincset a hírek szerint 1953-ig a pozsonyi központi bank széfjében őrizték. Ekkor szállították át Prágába az akkori kommunista pénzügyminiszter utasítására. A cseh nemzeti bank szóvivője elismerte, hogy tárgyalások folynak a vagyon visszaszolgáltatásáról.

Lapszerkesztő börtönbüntetése Grúziában

Grúziában újabban komolyan veszik az antiszemita uszítás elleni fellépést. A tbiliszi bíróság nemrég egy év elzárása ítélte Givi Elzsanisvilit, a Noa című hetilap szerkesztőjét, mivel az gyalázkodó cikket írt a zsidókról, akik szerinte „mindenütt ott vannak”, és ők felelősek az állam minden gazdasági bajáért, a munkanélküliségért.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy régebben, amikor többszázezer zsidó élt Grúziában, ott nyoma sem volt az antiszemitizmusnak. Ma mindössze 13 ezer zsidó maradt az országban – ők Tbilisziben élnek. A hitközség egyik vezetője, Jamal Adezsvili, tagja a grúz parlamentnek.

Hírek szerint az ügyészség egy további újságíró ellen is eljárást indított, mivel az „vérvád” cikket közölt lapjában.

Lengyelország: új „hitközségek” a kárpótlás reményében

Menáchem Mendel Joszkovits, a maradék lengyel zsidóság (3-4 ezer fő) főrabbija, azzal a kéréssel fordult a varsói hatóságokhoz, hogy gondoskodjanak a zsidó temetők rendbehozatalának és karbantartásának pénzügyi fedezetéről, mivel a temetők sok helyütt rendkívül rossz állapotban vannak; csontok és koponyák hevernek szanaszét, ami a zsidó vallás szerint halottgyalázás, szégyen az élők számára is.

Az izraeli vallásos napilap, a Hámodiá tudósítójának Joszkovits rabbi elmondta, hogy egy Varsó melletti temetőt elmosott az áradat és sok sírkő kidőlt. Az árhullám levonulása után a sírkert tele volt csontvázakkal és koponyákkal. A rabbi munkásokat fogadott, összeszedette a csontokat, és eltemettette azokat.

Joszkovits rabbi azt kéri, hogy a megszavazott és rövidesen folyósítandó kárpótlásból fordítsanak megfelelő részt a temetők gondozására is. Egy kérdésre válaszolva a főrabbi azt is elmondta, hogy az utóbbi időben Lengyelországban több helyütt új „hitközségek” alakultak abban a reményben, hogy alapító tagjaik részt kérhetnek majd a kárpótlásból.

Miért hallgatott a Vöröskereszt a Soá idején?

December végén a Nemzetközi Vöröskereszt nagy mennyiségű történelmi dokumentumot adott át a Washingtonban működő Holocaust Múzeumnak. Az okiratokból – amelyek felölelik a teljes náci korszakot és a második világháborús zsidóüldözéseket – egyértelműen kiderül, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt vezetői tudtak a megsemmisítő táborokról és a náci halálgyárak működéséről, de hallgattak erről, mert attól tartottak, hogy a nácik megtiltják a Vöröskereszt képviselőinek, hogy a haláltáborokat látogassák. A dokumentumok között vannak olyanok is, amelyek a Vöröskereszt 1944-es magyarországi tevékenységéről szólnak.

A Vöröskereszt központi archívumának vezetője, D. Wilmein, aki a 25 ezer, mikrofilmre vett dokumentumból álló dossziét a washingtoni múzeumnak átadta, azt mondotta: „Nem tudom, hogy a Vöröskeresztnek módjában lett volna-e többet tenni, mint amit tett. Azt azonban tudom, hogy a Vöröskereszt felelősséggel tartozik azért, mert tudott az európai zsidók megsemmisítéséről – és hallgatott arról”.

Frankfurt: tanítók kerestetnek

Németország zsidó lakossága megduplázódott az elmúlt években, „hála” az orosz zsidó „allijának”, amelynek egy része ott marad le, ahol csak tud. Manapság ez Németországban a legkönnyebb…

Ez az oka annak, hogy a frankfurti zsidó iskola most tanítókat toboroz Izraelben, jó fizetést ígérve a majdan kiválasztottaknak. A legfontosabb feltétel, hogy a jelentkezők – a jiddis mellett – németül jól tudjanak. Az önéletrajzok mellett a szakmai tudást igazoló papírokat is el kell küldeni. Tudomásunk szerint (a Maina parti) Frankfurtban több mint 150 zsidó gyerek van iskolaköteles korban.