Elektronikus „Úti Ima” az izraeli autókban

Elmés szerkentyűt talált fel a napokban egy négy tagú izraeli feltaláló csoport. A gyufaskatulya nagyságú, apró elemekkel működő, elektronikus szerkezet elmondja az „Úti Imát”, abban a pillanatban, amikor az autó beindul. A szerkezet nagy népszerűségre tart számot, – főleg az utóbbi időben elszaporodott úti balesetek miatt.
A zsidó vallás előírásai szerint minden egyes városon kívüli utazáson el kell mondani ezt a – talmudi eredetű, tehát kb. 2000 éves – imát, ami magyar fordításban így hangzik:
„Legyen az a te akaratod, örök Istenünk, őseink Istene, hogy békében indulhassunk útra, békességben vezérelj bennünket, mutass nekünk utat, támogass békességgel és engedd, hogy békében, életben és örömben érjünk célhoz. Ments meg minket ellenségtől, útonálló rablóktól, vadállatoktól és minden más szerencsétlenségtől, amelyek világunkat veszélyeztetik. Add áldásodat teendőinkre, fogadj minket szívesen és jó lélekkel, Te és akivel találkozunk, hogy csupa jóban legyen részünk! Hallgasd meg imánkat, hiszen Te vagy, aki meghallgatja az imákat! Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki meghallgatja az imádságot”. (Az ima eredetéről stb. lásd: Sámuel Imája – Zsidó imakönyv, 121. oldal.)

A jugoszláv zsidókat aggasztja a szerb belpolitikai konfliktus

A háborúnak formálisan vége, de az igazi válság még csak most kezdődik – értékelte a Koszovó felszabadítása utáni helyzetet Asa Singer, a jugoszláviai zsidó közösség elnöke.
Singer a Szochnut kelet-európai beilleszkedési osztályához intézte mondandóját, amikor kijelentette, a Jugoszláviában maradt zsidókat igen nehéz helyzetbe hozhatja az a hatalmi harc, melynek résztvevői egyfelől Szlobodan Milosevics szerb diktátor és a hozzá hű erők, másfelől az ellenzéke.
Singer kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláviai zsidóság valamiképpen beleártaná magát ebbe a küzdelembe, de hozzátette: a következményektől ettől függetlenül szenvedni fognak. Máris magasra csapott az antiszemitizmus Szerbiában, főleg mert a helyi média felkapta, hogy fő ellenségek közül kettő – Madeleine Albright külügyminiszter-asszony és William Cohen védelmi miniszter – zsidó. Albrightot még külön hálátlannak is tartják, miután az egyik szerb tévéállomás kacsája szerint gyermekkorában szerbek bújtatták és védelmezték volna az egyébként cseh születésű politikus-asszonyt a Holocaust idején. Maga Albright a CNN-ban, Larry King műsorában tagadta, hogy ez igaz lenne, vagy hogy valaha is megfordult volna Jugoszláviában.
A szerbiai zsidóság ma 3500 lelket számlál, és kilenc közösségre oszlik. Az őket körülvevő antiszemita légkörön kívül ők is megszenvedik a bombázások következményeit, a folyamatos áram- és vízhiányt, az ellátási zavarokat és a 60-100 milliárd dollárra becsült bombázási károkat.
Az utóbbi időben folyamatosan Belgrád és a tranzitként szolgáló Budapest között ingázott Singer szerint a közösséget foglalkoztatja ugyan az alija, de további, részletesebb információkat várnak Izraelről. Mintegy nyolcszázra tehető azon idősek száma, akiknek alijázásá valószínűtlen.
Szintén a jugoszláv helyzettel kapcsolatban az immár kilencven esztendős világhírű nácivadász, Simon Wiesenthal is szót emelt amellett, hogy Szerbiának ki kell adnia a hágai nemzetközi törvényszék által hivatalosan is vád alá helyezett Szlobodan Milosevics elnököt.
A Soá-túlélö Wiesenthal, aki egész életét a náci háborús bűnösök felkutatásának és bíróság elé állításának szentelte, egy konferencián szólalt fel, amely az emberiség elleni bűntettekkel és azok üldözésével foglalkozott.
A konferenciát a Simon Wiesenthal Központ és a Nemzetközi Helsinki Federáció közösen rendezte.
Wiesenthal kijelentette: „A szerbek már belefáradtak Milosevics uralmába. Nincsenek munkahelyek. A gyárakat lebombázták. Problémáik vannak az áram- és vízellátással, és egy idő múltán tudni fogják, hogy ez a milosevicsi politika következménye. Tudják, hogy az egyik ár, amit fizetniük kell, az, hogy kiszolgáltatják őt a nemzetközi bíróságnak”.
Marvin Hier, a Wiesenthal Központ igazgatója azon véleményének adott hangot, hogy Milosevicset bíróság elé kell állítani, és ha bűnösnek találják, életfogytiglani börtönbüntetéssel kell sújtani. Hier ugyanakkor rámutatott, hogy bár a törvények léteznek, nagyon sok náci háborús bűnös a mai napig megúszta a felelősségre vonást.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 47. szám – 2014. november 17.

 

Megszakítás