Zsidó világhíradó

Jönnek a hústalan napok

Egyelőre, ezen a héten és a jövő héten, „csak” házasodni nem szabad, no meg nyiratkozni meg élő zenét hallgatni. Azonban Áv hó 1-től 9-ig (július 14–22.) nem szabad húst sem enni és bort sem inni. Ez az a bizonyos „három gyászhét”, amelyben a zsidó vallás előírásai szerint a kétezer évvel ezelőtt történt nemzeti tragédiát – a jeruzsálemi Szentély pusztulását – gyászolják a vallásos zsidók. Izraelben a rádióban és tévében a témába vágó programok láthatóak ezen három héten és főleg az ún. „kilenc nap”-ban, melynek vége egy nemzeti gyász- és böjtnap, amikor a szórakozóhelyek hivatalosan zárva vannak.
Azok kérdésére, mire jó ez manapság, kétezer évvel a történtek után – a rabbik válasza az, hogy e nélkül – a kollektív emlékezés gyakorlati megörökítése nélkül – nem maradt volna fenn a zsidóság a mai napig. S akinek ez fontos, az lemond húsról és borról kilenc napon át és nem házasodik, illetve nem ölt új ruhát az ominózus „három hét”-ben.

Felgyújtottak három zsinagógát Kaliforniában

Sacramentóban, Kalifornia fővárosában, a péntekre virradó éjszaka három nagy zsinagóga égett porrá, „ismeretlen tettesek” gyújtogató akciójának eredményeként.
A színhelyeken falragaszokat találtak, amelyeken a terrorakció, mint tiltakozás volt feltüntetve a NATO jugoszláviai akciója ellen. A rendőrség és az F.B.I. erőteljesen nyomoz – de egyelőre eredménytelenül. A falragaszok miatt a gyanú a helyi szerb kisebbség felé fordult, de azok nyilatkozatban ítélték el az akciót és határolták el magukat attól. Az egyik falragasz a „nemzetközi zsidóságot” teszi felelőssé azért, hogy „elveszik földünket”, vagyis Koszovót.
A kár a három zsinagógában – két reform és egy ortodox – összesen egymillió dollár. Az egyik templomban elégett a könyvtár, amelyben 4000 kötet és nagyszámú videokazetta is volt.
Sacramentóban 22 ezer zsidó él, akik nyolc zsinagógában imádkoznak, közöttük van egy lubavicsi is.

Letartóztatásban Afganisztán utolsó zsidója

Kabulban, Afganisztán fővárosában, nem maradtak zsidók. A kis közösség tagjai már régebben elhagyták a szélsőséges muszlim országot: kisebb részük Amerikába, nagyobb részük Izraelbe vándorolt ki.
A nyolcvan éves Jichák Lévi, Kabul főrabbija, egyben az ország utolsó zsidója. Ő őrzi az egyetlen megmaradt zsinagógát és fogadja az érdeklődő turistákat. Mivel szálka a hatóságok szemében, az elmúlt években többször – egyes források szerint tízszer – volt letartóztatva a legkülönbözőbb ürügyekkel, nemegyszer kémkedés vádjával.
Lévi soha nem került bíróság elé, amerikai nyomásra mindig szabadon engedték, de a hatóságok presszionálták, menjen már el, hagyja Kabult „Judenrein”-nek. Lévi nem állt kötélnek.
A múlt héten ismét letartóztatták, ezúttal azzal vádolva, hogy szemet hunyt afelett, hogy egy amerikai zsidó turista kicsempészett az országból egy régi Tóra tekercset.
Egy afganisztáni származású izraeli képviselő – Ráfáel Pinchászi – szerint, az országban szétszórva még kb. 100 zsidó él, akik főleg kereskedelemmel foglalkoznak. Izraelben nem tudnak róluk és nem tartanak fenn kapcsolatot velük.

Palesztin zászló a Templomhegy felett?

A jeruzsálemi Templomhegy szent helynek számít, mind a zsidók, mind a muszlimok szemében. Itt volt annakidején a Szentély, ami a zsidó vallás központja volt, amíg a római légiók le nem rombolták 2000 évvel ezelőtt, míg most itt van az El-Aksza mecset, ami az Iszlám harmadik szent helye, Mekka és Medina után.
Ma a zsidó vallás törvényei szerint, zsidó embernek nem szabad a Hegy területére lépni, annak szentsége miatt – mivel ma mindenki „tisztátalannak” számít és nincs lehetőség megtisztulni.
Ilymódon a zsidók és arabok közötti vita a Templomhegy feletti fennhatóság ügyében, inkább politikai mint vallási. A palesztinok követelik, hogy ott kitűzhessék zászlajukat és Izrael ezt élesen ellenzi. Nem egyszer a pénteki ima idején többszázezer palesztin ájtatoskodik a Templomhegyen, míg a szélsőséges nemzeti érzelmű zsidók kis csoportját az izraeli rendőrség nem engedi felmenni a Hegyre.
Most, hogy új kormány van Izraelben, annak egyik „galamb” képviselője, Jossy Beilin, kijelentette, hogy ő hajlandó egy olyan kompromisszumra, amely – a béke kedvéért – megengedi a palesztin lobogó kitűzését a Hegyre.
Beilin kijelentése nem a kormány álláspontja és az nagy konsternációt keltett.